Készletek ABC-elemzése: használható osztályok kialakítása

Kezdőlap » Erőforrások » Készletek ABC-elemzése: használható osztályok kialakítása

Becsült olvasási idő: 10 perc

A készletek ABC-elemzése az éves felhasználási érték alapján csoportosítja a készlettételeket: ez az egy év alatt felhasznált mennyiség és az egységköltség szorzata. Ebből az értékből az A tételek adják az első, legnagyobb részt, a B tételek a következőt, a C tételek pedig a fennmaradót. A cél az, hogy a készletkezelésre fordított munka ott összpontosuljon, ahol a legnagyobb pénzügyi hatása van.

Egy gyártó számára azonban egy másik kérdés is fontos: melyik tétel hiánya akaszthatja meg egy rendelés gyártását? Egy olcsó csavar a C osztályba tartozhat, mégis feltarthatja a teljes összeszerelést. Az ABC-elemzés megmutatja, mire megy el a pénz, azt viszont nem, hogy mely gyártási feladatok indíthatók biztonsággal.

A besorolás alapján alakítson ki észszerű beszerzési és készletkezelési szabályokat. Ezután a SkyPlanner APS segítségével kapcsolja össze az anyagok rendelkezésre állását a gyártási ütemtervvel. Így egy olcsó, hiányzó alkatrész akkor is figyelmet kap, ha veszélyezteti a szállítást, nem csak akkor, ha nagy az éves beszerzési költsége.

Mit jelent valójában az A, a B és a C?

A felhasználási értéken alapuló elemzésben az osztályok a pénzügyi érték koncentrációját jelzik, nem a minőséget, az árrést vagy a gyártási prioritást.

• Az A tételek adják az éves felhasználási érték első, legnagyobb részét. Ezeknél különös figyelmet érdemel a készletnyilvántartás pontossága, a vállalt beszerzési kötelezettségek és a készletfelesleg.
• A B tételek adják a következő részt. Ezeknél általában célszerűbb egységes szabályokat és rendszeres felülvizsgálatot alkalmazni, mint minden tételt egyedi kivételként kezelni.
• A C tételek adják a felhasználási érték fennmaradó, kisebb részét. Ezeknél gyakran egyszerűsíthető a rutinszerű készlet-utánpótlás és az adminisztráció úgy, hogy közben az elkerülhető anyaghiány ne veszélyeztesse a gyártást.

Gyakori kiindulópont, hogy a felhasználási érték mintegy 80%-a az A, a következő 15%-a a B, a fennmaradó 5%-a pedig a C osztályba kerüljön. Ezek választott besorolási határok, nem általános érvényű szabályok. A tényleges megoszlás ettől eltérhet.

A jól ismert 80/20-as elv azt szemlélteti, hogyan összpontosulhat az érték a tételek viszonylag kis csoportjában. Nem követeli meg, hogy a cikkszámok pontosan 20%-a legyen A besorolású. Előbb számítsa ki az érték megoszlását, ne a tételek számát próbálja egy előre meghatározott mintához igazítani.

Az ABC-készletosztályok kiszámítása

Először határozza meg egyértelműen a vizsgált tételek körét, például egy üzem vásárolt anyagait és alkatrészeit. Minden tételnél ugyanazt a tizenkét hónapos időszakot és költségalapot használja. Ne vonja össze egyetlen rangsorba a nyersanyag-felhasználást és a késztermékek teljes értékét az átfedések figyelembevétele nélkül, mert így ugyanazt az anyagértéket kétszer is számításba veheti.

1. Gyűjtse össze a felhasznált mennyiségeket és az egységköltségeket

Minden cikkszámnál rögzítse az adott időszakban felhasznált mennyiséget és az egységköltséget. Ügyeljen a mértékegységek egyezésére: a darabban megadott mennyiséghez darabonkénti, nem pedig dobozonkénti költség tartozik. A teljes listában ugyanazt a pénznemet és egységes értékelési alapot használjon.

A korábbi felhasználás jó kiindulópont, de ellenőrizze, hogy tükrözi-e az előttünk álló munkát. Egy megszűnt termék, egy új szerződés vagy egy olyan időszak, amikor az anyaghiány visszafogta a felhasználást, félrevezetővé teheti az előző év adatait. Ha ehelyett előrejelzett éves felhasználással dolgozik, ezt egyértelműen jelölje, és következetesen ezt az alapot használja.

2. Számítsa ki az éves felhasználási értéket

Éves felhasználási érték = évente felhasznált mennyiség × egységköltség

Ez az egy év alatti felhasználás értéke, nem a jelenlegi készletállományé. Egy tételből lehet kevés a polcon, miközben az éves ráfordítás nagy, mert gyakran kell utánpótolni.

Nem is az eladási árról vagy az árbevételről van szó. Ebben a gyártási anyagokra vonatkozó elemzésben a termelés által felhasznált tételeket rangsoroljuk a költségük alapján.

3. Rendezze a tételeket érték szerint csökkenő sorrendbe

Adja össze az éves felhasználási értékeket, majd rendezze a tételek sorait érték szerint csökkenő sorrendbe. Ne csak az egységár alapján rangsoroljon. Egy olcsó, de nagyon nagy mennyiségben felhasznált anyag megelőzhet egy drága, ám csak alkalmanként használt alkatrészt.

4. Számítsa ki a tételek részarányát és a halmozott részarányt

A tétel értékének részaránya = a tétel éves felhasználási értéke ÷ összes éves felhasználási érték × 100%

A halmozott részarányt úgy kapja meg, hogy a rendezett listán lefelé haladva folyamatosan összeadja a részarányokat. Ez az összeg mutatja meg, hol húzhatók meg az osztályhatárok.

5. Sorolja be a tételeket egy rögzített határszabály alapján

Az 80/15/5-ös felosztásnál addig sorolja a tételeket az A osztályba, amíg a halmozott érték eléri vagy meghaladja a 80%-ot, majd a B osztályba, amíg eléri vagy meghaladja a 95%-ot. A fennmaradó tételek a C osztályba kerülnek. Egy cikkszám teljes egészében egyetlen osztályba tartozzon.

E szabály szerint a határt átlépő tétel még az éppen feltöltött osztályba kerül. Ha a következő tétellel az A osztály halmozott részaránya 79%-ról 83%-ra nő, akkor ez a tétel még A besorolású, a B osztály pedig a következő sorral kezdődik. Más következetes szabály is alkalmazható; dokumentálja a választott megoldást, hogy a következő elemző is ugyanarra az eredményre juthasson. Az azonos értékű tételeket is következetesen kezelje, hogy a rendezési sorrend változása ne okozzon megmagyarázhatatlan átsorolásokat.

Kidolgozott példa: C tételből is fogyhat több ezer darab

Tegyük fel, hogy egy gyártó hat vásárolt anyagot elemez. Az alábbi adatok szemléltető példák, nem ügyféleredmények. Az éves felhasználási érték összesen 100 000 $. A sorok ezen érték szerint követik egymást; a két azonos értékű sornál megmarad az eredeti tétellista sorrendje.

Anyag	Éves felhasználás	Egységköltség	Éves felhasználási érték	Részarány az összértékből	Halmozott részarány	Osztály
Motorok	200	300,00 $	60 000 $	60%	60%	A
Gépházak	400	50,00 $	20 000 $	20%	80%	A
Tengelyek	600	20,00 $	12 000 $	12%	92%	B
Tömítések	6 000	0,50 $	3 000 $	3%	95%	B
Csavarok	30 000	0,10 $	3 000 $	3%	98%	C
Címkék	100 000	0,02 $	2 000 $	2%	100%	C

A gépházaknál a számítás: 400 × 50 $ = 20 000 $. Ezt 100 000 $-ral elosztva 20%-os részarányt kapunk. A motorok 60%-ához hozzáadva a halmozott részarány eléri a 80%-ot, és ezzel lezárul az A osztály.

A tengelyek és a tömítések további 15%-ot adnak hozzá, így a B osztály 95%-nál zárul. A csavarok és a címkék teszik ki az utolsó 5%-ot, ezért e szabály szerint a C osztályba kerülnek.

Érdemes azt is látni, mire nem ad választ a számítás. A gyártó 30 000 csavart használ fel, azok mégis C besorolásúak maradnak, mert az éves költségük viszonylag alacsony. A C nem azt jelenti, hogy a tételt ritkán használják, elavult, vagy következmények nélkül kifogyhat. Az A besorolás pedig nem jelenti azt, hogy a motoroknak automatikusan elsőbbséget kell kapniuk a gépre váró feladatok között.

Alakítson ki osztályonként eltérő készletkezelési szabályokat

A besorolás akkor válik igazán hasznossá, ha megváltoztatja a munkavégzés módját. Ne csupán egy betűvel egészítse ki a cikktörzset: minden osztályhoz rendeljen készletkezelési szabályokat, felelőst és rendszeres felülvizsgálatot.

Osztály	Mire figyeljen a gyakorlatban?	Mit kerüljön?
A	Szorosan kövesse a vállalt beszerzési kötelezettségeket és a készletfelesleget; gyakran ellenőrizze a készletnyilvántartás pontosságát ott, ahol a hibák jelentős pénzügyi kockázatot jelentenek; figyelje az igények és a költségek változását.	Ne vásároljon többletkészletet pusztán az A besorolás miatt, de ne is csökkentse annyira a készletet, hogy az ellátás megbízhatatlanná váljon.
B	Alkalmazzon egységes utánpótlási szabályokat, és rendszeresen vizsgálja felül az eltéréseket; külön ellenőrizze azokat a tételeket, amelyek értéke vagy ellátási jellemzői változnak.	A középső csoport elhanyagolása az A tételek szigorú ellenőrzése és a C tételek egyszerű kezelési eljárásai mellett.
C	Csökkentse az ügyintézési terhet megfelelő kiszerelésekkel, kétládás utánpótlással vagy beszállítói megállapodásokkal; közben tartson fenn a tényleges ellátási kockázatnak megfelelő tartalékot.	Az alacsony éves ráfordításra hivatkozva figyelmen kívül hagyni a hiányokat, az eltarthatóságot vagy azt, hogy a termelés függ az adott tételtől.

A megfelelő leltározási gyakoriság és a beszerzési felülvizsgálatok közötti idő az üzem működésétől függ. Egy stabil felhasználású, megbízhatóan nyilvántartott tétel más figyelmet igényel, mint az, amelynél rendszeresek a készleteltérések – még akkor is, ha ugyanabba az osztályba tartoznak.

Ugyanígy gazdaságos lehet egy C tételből nagyobb mennyiséget rendelni, ha ezzel ismétlődő beszerzési és anyagkezelési munkát lehet megtakarítani, de nem akkor, ha az anyag szavatossága lejár, vagy az anyag elavul. Az ABC-elemzés segít eldönteni, mire érdemes figyelmet fordítani; az optimális rendelési mennyiséget és a szükséges biztonsági készletet nem számítja ki.

A biztonsági készletről külön döntsön. A tartalékot a bizonytalanság, az utánpótlási idő és a hiány következményei alapján határozza meg, ne pedig minden A, B vagy C tételre azonos készletszázalékot alkalmazzon.

A készletezési szabályok módosítása előtt mérlegelje, mennyire kritikusak a tételek a termelés szempontjából

Mielőtt enyhítene a C tételek ellenőrzésén, vizsgálja meg egyenként, mi történik, ha nem állnak rendelkezésre. Ellenőrizze, hogy van-e jóváhagyott helyettesítőjük, milyen gyorsan érkezhet utánpótlás, és mely vevői megrendelések teljesítése függ tőlük.

Az ABC-osztály mellett az is legyen látható, mennyire kritikus a tétel a termelés szempontjából. Egy C osztályú csavar hiánya sürgős intézkedést igényelhet, ha nincs jóváhagyott helyettesítője, még ha a beszerzése nem is indokol ugyanolyan alapos ellenőrzést, mint egy A osztályú motoré. E kockázat felismeréséhez nem kell átsorolni az A osztályba.

Az igények ingadozása szintén külön szempont. Két azonos éves felhasználási értékű tétel felhasználási mintázata nagyon eltérő lehet: az egyiket egyenletesen használják, a másikból alkalmanként nagy mennyiséget vételeznek ki. Ellenőrizze ezt a mintázatot, mielőtt azonos utánpótlási eljárást rendel hozzájuk.

Tegyük fel, hogy egy összeszerelési rendeléshez a motorok és a házak rendelkezésre állnak, de a szükséges csavar hiányzik. Értékben nézve az anyagszükséglet nagy része biztosított. Az összeszerelést azonban e nélkül az alkatrész nélkül nem lehet befejezni. A munka korai indítása így lehet, hogy csak félkész szerelvényeket, többlet-anyagmozgatást és egy újabb, nyomon követendő várakozási sort eredményez.

Ilyenkor nem az a hasznos következő kérdés, hogy „Melyik osztályba tartozik a csavar?”, hanem az, hogy „Mikor lehet ténylegesen végrehajtani ezt a rendelést, és min dolgozhat addig a csapat?”

A SkyPlanner segítségével minden anyagosztálynál kapcsolja össze az anyagellátást az ütemtervvel

A SkyPlanner APS az ütemezés során az anyagok rendelkezésre állását a munkaállomásokkal, a műszakokkal, a műveletek közötti függőségekkel és a prioritásokkal együtt veszi figyelembe. Ha az anyagellátást figyelembe vevő ütemezés engedélyezve van, az Arcturus a gyártási feladatok kezdési időpontjának számításakor a rendelkezésre álló anyagokkal és a várható beérkező szállításokkal is számol. E szabályok alapján a rendszer egy gyártási feladatot sem ütemez korábbra, mint amikor a szükséges anyagok rendelkezésre állnak.

Így a hiányzó csavar ütemezési korláttá válik, nem csupán egy kis értékű sorrá a készletkimutatásban. A tervezett műveleteket és a befejezést a Gantt-nézetben tekintheti át, ahelyett, hogy kézzel vetné össze a készletegyenlegeket az egyes gépek munkasoraival. Ennek eredményeként kevesebb olyan indítás kerül a tervbe, amelyhez nincs biztosítva az anyag, és hamarabb láthatóvá válnak a szállítási problémák.

A beszerzési rendelések szállítási dátumai a várható rendelkezésre állást jelzik. A készlet akkor frissül, amikor a beszerzési rendelést leszállítottként igazolják vissza; a várható beérkezés nem azonos a már raktáron lévő anyaggal. Ha a beszállító módosítja a várható dátumot, frissítse az adatot, és számítsa újra az ütemtervet, hogy lássa a munkákra gyakorolt hatását.

A prioritásokról továbbra is Ön dönt. Az Arcturus az Ön által megadott szabályok és kapacitás keretein belül számítja ki a sorrendet, így az érintett vállalásokat mérlegelheti ahelyett, hogy minden műveletet saját kezűleg helyezne át. A SkyPlanner ezért egészíti ki jól az ABC-alapú készletkezelést: pénzügyi szempontból továbbra is a megfelelő tételekre összpontosíthat, miközben a gyártás indíthatóságának vizsgálata minden feladat tényleges alkatrészszükségletére kiterjed.

A SkyPlanner a nyílt REST API révén bármely ERP vagy MES rendszerrel integrálható. Megtarthatja a beszerzési és cikkadatokat kezelő rendszerét, és összekapcsolhatja azt egy olyan gyártási ütemtervvel, amely figyelembe veszi az anyagok rendelkezésre állását.

Mit változtatott az Eskomatic működésén az anyagellátás jobb átláthatósága?

A bérforgácsolással foglalkozó Eskomatic korábban egy régebbi ERP- és termelésirányítási környezetben, nagyrészt kézzel kezelt munkasorokra támaszkodott. Az átfogó kép kialakítása sok munkát igényelt, és mivel az anyagok rendelkezésre állása csak korlátozottan volt átlátható, a hiányokra túl későn, a gyártási feladat tervezett indításához túl közel derülhetett fény.

Miután a SkyPlannert összekapcsolták a meglévő ERP-rendszerrel, a csapat Gantt-diagramon tekinthette át a feladatok sorrendjét, automatikusan ütemezhette a kapacitásterhelést, és tisztábban láthatta az anyaghiányokat. Az Eskomatic a SkyPlanner használatáról szóló ügyfélbeszámolójában kevesebb, anyaghiány okozta termelésleállásról és a szállítási határidők pontosabb meghatározásáról számol be.

Ez a tapasztalat megmutatja, milyen működésbeli javulás érhető el a puszta osztályozáson túl: a gyártástervező az anyagellátási problémát az érintett munkákkal együtt látja. Ezért érdemes a készletkezelést összekapcsolni az ütemezéssel, nem pedig azt várni, hogy az ABC-besorolás önmagában biztosítsa a határidőre történő szállítást.

Kezdje egy anyagcsoporttal és egy valós hiányhelyzettel

Válasszon ki egy egyértelműen körülhatárolt anyagcsoportot, számítsa ki a felhasználási értékeket, és állapodjanak meg az osztályhatárokban. Alkalmazza az ezek alapján kialakított készletkezelési szabályokat, majd az utánpótlás egyszerűsítése előtt vizsgálja meg, mennyire kritikusak a C tételek a termelés szempontjából. Az igények, a költségek vagy a termékösszetétel változásakor vizsgálja felül a besorolást. Az új és a felhasználást nem mutató tételeket külön is ellenőrizze, ahelyett, hogy kizárólag a korábbi felhasználásból indulna ki.

Az ABC-elemzés segítségével fordítson kiemelt figyelmet a pénzügyi szempontból fontos tételekre. A SkyPlanner segítségével pedig készítsen az anyagok rendelkezésre állásához és a kapacitáshoz igazodó tervet, amelyet az üzem követni tud.

Foglaljon SkyPlanner-bemutatót, és hozzon egy közelmúltbeli összeszerelési rendelést, amely egy hiányzó alkatrész miatt késett. Készítse elő az anyagszükségletet, a várható beérkezési időpontot és a gyártási útvonalat, és nézze meg, hogyan módosítja a hiány a tervezett indítást és befejezést a többi munka mellett. Ha először inkább önállóan ismerkedne a rendszerrel, próbálja ki a SkyPlanner rendszert demóadatokkal.