Elsőre megfelelt darabok aránya (FPY): képlet, példa és rejtett utómunka

Kezdőlap » Erőforrások » Elsőre megfelelt darabok aránya (FPY): képlet, példa és rejtett utómunka

Becsült olvasási idő: 9 perc

Az elsőre megfelelt darabok aránya (FPY) azoknak a daraboknak a százalékos arányát mutatja, amelyek egy meghatározott folyamatban már elsőre teljesítik az előírt minőségi követelményeket, javítás, utómunka vagy sikertelen vizsgálat utáni ismételt tesztelés nélkül. Azt jelzi, hogy a termelés mekkora része sikerült elsőre, nem pedig azt, hogy végül mennyi lett elfogadható.

Ez a különbség akkor válik fontossá, amikor az elkészült mennyiség megfelelőnek tűnik, az üzem mégis nehezen tartja a tempót. A javított alkatrészek még kiszállíthatók lehetnek, de a helyreállításuk olyan időt kötött le, amelyre más rendeléseknek lett volna szükségük. Az FPY és a helyreállításra fordított munka együttes követése megmutatja, mit fed el a megfelelő darabok összesített mennyisége. Ha ezt a munkát összekapcsolja a SkyPlanner gyártási nyilvántartásaival és ütemezésével, könnyebben átláthatja a kapacitásra és a szállításokra gyakorolt hatását.

Az elsőre megfelelt darabok arányának kiszámítása

Használja az alábbi képletet:

Elsőre megfelelt darabok aránya (%) = Elsőre elfogadott darabok száma ÷ A meghatározott folyamatba belépő darabok száma × 100

Minden darabot csak egyszer számoljon, ne az ellenőrzési eseményeket vagy az egyes hibákat számolja. Az a darab, amely először nem felel meg, majd javítás után átmegy az ellenőrzésen, beleszámít a végül elfogadott darabok számába, de nem számít elsőre megfelelőnek. A több hibát tartalmazó alkatrész is csak egyetlen nem megfelelő darabnak számít ebben a számításban.

Az adatok gyűjtése előtt határozza meg a vizsgált folyamat határait. Mérhet egy megmunkálási műveletet, egy vizsgálóállomást vagy egy teljes gyártási útvonalat. A számlálónak és a nevezőnek ugyanarra a darabcsoportra kell vonatkoznia, ugyanazon folyamathatárok mellett.

Példa: 90%-os FPY, 96%-os végső megfelelési arány

Tegyük fel, hogy egy 500 megmunkált alkatrészből álló tétel minden darabjánál ismert az első ellenőrzés eredménye:

Az első ellenőrzés eredménye	Darabszám	További sorsuk
Javítás nélkül elfogadva	450	Mehetnek a következő műveletre
Utómunkára küldve	40	30 később megfelel; 10 végül selejt lesz
Azonnal selejtezve	10	Nem mehetnek tovább
A műveletbe belépő összes darab	500	Minden darabhoz egy első ellenőrzési eredmény tartozik

Az elsőre megfelelt darabok aránya:

450 ÷ 500 × 100 = 90%

Az utómunka után 480 elfogadott darab van: az eredeti 450 és a sikeresen helyreállított 30 darab. A tétel végső megfelelési aránya tehát:

480 ÷ 500 × 100 = 96%

Mindkét százalékos érték hasznos. Az FPY az elsőre elért eredményt mutatja. A végső megfelelési arány azt jelzi, hogy végül a darabok mekkora részét fogadták el, a sikeres utómunkát is beleértve. Ha csak a 96%-ot közöljük, rejtve marad az a javítási munka, amely a 30 darab helyreállításához kellett.

Az FPY számításában fennmaradó 10% sem azonos a selejtaránnyal. Ebben a példában végül 20 darabot selejteznek, így a végső selejtarány 4%. Az eredeti tétel további 6%-át többletmunkával sikerült megfelelővé tenni. Ha csak a selejt arányát vonnánk le, a végső megfelelési arányt kapnánk meg, nem az elsőre megfelelt darabok arányát.

Csak helyes számlálási szabályok mellett megbízható a százalékos érték

A számítás egyszerű. Arra már jobban kell ügyelni, hogy az „elsőre” jelentése ne változzon meg, különösen akkor, ha a gyártási és az ellenőrzési adatok különböző rendszerekből származnak.

1. Válasszon egy folyamatot és egy összehasonlítható termékcsoportot. A megmunkálás során elsőre elért megfelelés nem jelenti a teljes szerelvény végső elfogadását. Rögzítse egyértelműen a gyártási útvonalakat és az elfogadási követelményeket, hogy a termékösszetétel változása ne tűnhessen minőségjavulásnak.

2. A belépő darabokhoz a saját eredményeiket rendelje. Induljon ki egy tételből vagy más nyomon követhető darabcsoportból, amelynek ismertek az első ellenőrzési eredményei. Ha a ma elkészült és elfogadott darabok számát a ma indított darabok számával osztja el, eltérő darabcsoportokat keverhet össze, különösen több műszakon át tartó gyártási feladatoknál.

3. Őrizze meg az eredeti eredményt. Az elsőre történő elfogadást tartsa külön a javítás vagy ismételt tesztelés utáni elfogadástól. Ha a javított darab megfelelésekor felülírja az eredeti nem megfelelő eredményt, az előzmények kedvezőbbnek látszanak, de a történteken ez nem változtat.

4. Az adott folyamathatárnál minden darabot csak egyszer számoljon. A több hiba, az ismételt tesztek és az ismételt időbejegyzések nem növelik az eredeti darabszámot. Használjon darabazonosítókat vagy olyan egyeztetett tételnyilvántartást, amely megőrzi a mennyiségeket és az utómunka előzményeit.

5. Tegye láthatóvá a még nyitott eredményeket. Az ellenőrzésre váró darabok nem tekinthetők automatikusan sem elfogadottnak, sem elutasítottnak. Tüntesse fel a még el nem bírált mennyiséget, és csak akkor véglegesítse az adott darabcsoport FPY-értékét, amikor minden első ellenőrzési eredmény rendelkezésre áll. Ne hagyja ki csendben a problémás darabokat a számításból.

Egy művelet szokásos útvonalán több tervezett ellenőrzés is szerepelhet. Ennek az előírt ellenőrzéssorozatnak az elsőre hibátlan teljesítése nem ugyanaz, mint egy sikertelen teszt megismétlése vagy egy hiba kijavítása. Ezt a különbséget rögzítse a mérés definíciójában, és következetesen alkalmazza.

Ha a jelentése csak az összes elkészült és hibás darab mennyiségét tartalmazza, ellenőrizze e mezők jelentését, mielőtt FPY-számításhoz használná őket. Tudnia kell, hogy az elfogadott mennyiség tartalmazza-e a javított darabokat, és hogy az ismételt megmunkálást nem számolták-e többször.

Az FPY és a teljes folyamat elsőre megfelelési aránya (RTY)

Egy művelet eredményesnek tűnhet akkor is, ha a teljes gyártási útvonalon jelentős javítási munkára van szükség. A teljes folyamat elsőre megfelelési aránya (RTY) az egymást követő folyamatlépések együttes, elsőre elért eredményét mutatja.

Egységes műveletsor esetén szorozza össze az egyes lépések megfelelési arányát tizedes tört alakban:

RTY (%) = Az 1. lépés elsőre megfelelési aránya × A 2. lépés elsőre megfelelési aránya × … × 100

Tegyük fel, hogy 1 000 alkatrészt követünk végig három műveleten. Ebben a példában csak azok a darabok haladnak tovább a követett csoportban, amelyek minden lépésnél elsőre megfelelnek; a javított darabok nem kerülnek vissza a csoportba.

Művelet	A műveletbe belépő darabok a követett csoportból	Elsőre megfelelt darabok	A lépés megfelelési aránya
Megmunkálás	1 000	900	90%
Befejező megmunkálás	900	810	90%
Tesztelés	810	729	90%

0,90 × 0,90 × 0,90 × 100 = 72,9% RTY

Minden művelet megfelelési aránya 90%, mégis az eredeti 1 000 darabból csak 729 jut át mindhárom lépésen hiba nélkül. A három százalékos érték átlaga 90% lenne, ami elfedné a halmozódó hatást.

A tényleges gyártásban a javított darabok visszakerülhetnek a folyamatba, és a termékek eltérő útvonalakon haladhatnak. Olyan lépésenkénti megfelelési arányokat használjon, amelyek egymással összeegyeztethető gyártási útvonalra és azonos számlálási alapra vonatkoznak. Ne szorozzon össze egymástól független részlegátlagokat úgy, mintha az eredmény a teljes folyamatban megfigyelt sikerességi arány lenne. Ha minden darabnál megőrzi az első próbálkozások eredményeit, ellenőrizheti, hány eredeti darab jutott végig ténylegesen a teljes útvonalon javítás nélkül.

Mekkora FPY számít jónak?

A hasznos célérték figyelembe veszi a terméket, a folyamatot, a minőségi követelményeket és a hibák következményeit. Egy általános referenciaérték önmagában nem elég annak megítéléséhez, hogy az adott művelet jól teljesít-e.

Induljon ki az összehasonlítható munkák trendjéből. A százalékos értéket a mért darabszámmal, a hibák okaival és a javítási munka mennyiségével együtt értékelje. A magasabb FPY akkor jelent valódi előrelépést, ha ugyanazok az elfogadási szabályok érvényesek. Nem javulás, ha a csapat csupán enyhített az ellenőrzési követelményeken, vagy kivette a problémás darabokat a nevezőből.

A javításhoz keressen olyan visszatérő problémát, amelyen változtatni tud. Csoportosítsa az első ellenőrzéskor talált nemmegfelelőségeket művelet és igazolt ok szerint. Egy termék visszatérő mérethibája a szerszámra, a befogókészülékre, az anyagra vagy a módszerre irányíthatja a figyelmet; a százalékos érték önmagában nem mutatja meg, melyik a felelős. Vizsgálja meg a bizonyítékokat a munkát végző kollégákkal, szüntesse meg az okot, majd mérje újra az összehasonlítható termelés eredményét.

Vegye figyelembe a helyreállítás terhét is. Két azonos FPY-értékű művelet következményei nagyon eltérhetnek, ha az egyiknél elég egy gyors javítás, a másik viszont órákra leköt egy közösen használt gépet. Ilyenkor a minőségi eredmény alapján már a tervezésben is dönteni kell.

Számoljon reális kapacitásigénnyel az FPY mögött rejlő utómunkához

Térjünk vissza az 500 darabos tételhez. Tegyük fel, hogy mind a 40 utómunkálási kísérlet további 12 percet vesz igénybe ugyanazon a megmunkálóközponton, függetlenül attól, hogy a darab végül megfelel-e, vagy selejt lesz.

40 kísérlet × 12 perc = 480 perc = 8 gépóra

A végső megfelelési arányról szóló jelentésben 480 elfogadott darab szerepel. A gyártási tervben azonban a nyolc többletórával is számolni kell. A további átállás, ellenőrzés vagy anyagmozgatás máshol is igényelhet többletidőt.

Ne feltételezze, hogy ha a darabok 10%-a elsőre nem felel meg, az pontosan 10% kapacitásveszteséget jelent. Az utómunka műveleti útvonala és időigénye eltérő lehet. Számítsa ki a ténylegesen szükséges munkát azokra az erőforrásokra, amelyeknek azt el kell végezniük. A gépórákat és a kezelői munkaórákat is külön kell kezelni, ha eltérő korlátokat jelentenek.

Ha a megmunkálóközpont kapacitása egy fontos kiszállításig már le van kötve, az utómunka külön várólistára helyezése nem teremt új kapacitást. Csak azt változtatja meg, hogy melyik rendelés készülhet el előbb. Ha időben látja az ütközést, még dönthet a prioritásokról, bevonhat egy másik alkalmas erőforrást, vagy felülvizsgálhatja a vállalt szállítási határidőt, mielőtt az utolsó pillanatban érné meglepetés.

Építse be a rögzített utómunkát a következő gyártási tervbe a SkyPlanner segítségével

A SkyPlanner egyesíti a gyártási idők rögzítését, a részletes jelentéseket és a mesterséges intelligencián alapuló ütemezést. Ahol az utómunka rendszeresen felborítja a kiszállításokat, ott ez a hasznos következő lépés: láthatóvá tenni a hibás darabok helyrehozásához szükséges ráfordítást, és a jóváhagyott javítási munkáknak reális helyet találni a vevői megrendelések mellett.

A SkyPlanner Timer időrögzítő funkciója rögzíti a munkaidőt, valamint a legyártott vagy hibás mennyiségeket. Az All Timelogs Report részletes időkimutatásában a bejegyzésekhez kapcsolódóan megjelenik a gyártási feladat, a művelet, a munkaállomás, a munkatárs, a kezdési és befejezési idő, az elkészült és hibás darabok száma, a rögzített idő és a megjegyzések. A bejegyzések itt ellenőrizhetők, szerkeszthetők és jóváhagyhatók.

Ha a javítási munka azonosítható a gyártási feladatok és az időrögzítések adatai között, megvizsgálhatja, mire fordították a rögzített időt, ahelyett hogy az elveszne egy részletezés nélküli napi összesítésben. Az FPY kiszámításához őrizze meg a minőségügyi vagy MES-nyilvántartásokból az elsőre történő elfogadás és az utómunka előzményeit. Ezekből derül ki a minőségi eredmény; a hozzájuk kapcsolódó időadatok pedig a helyrehozás ráfordítását mutatják meg.

Ezután vegye fel az ütemtervbe a jóváhagyott javítási műveleteket, azok időtartamát és az elvégzésükre alkalmas erőforrásokat. A SkyPlanner ütemezést végző mesterséges intelligenciája, az Arcturus a beállított kapacitás, a műveletek közötti függőségek és a prioritások alapján számítja ki az ütemezést. A Gantt-idővonalon látható az így kialakuló sorrend és a befejezési időpontok. A prioritásokat és a felülírástól védett döntéseket Ön határozza meg; az összefüggő ütemezési számításokat az Arcturus végzi el.

A példabeli tételnél már konkrét a kérdés: hová fér be további nyolc gépórányi megmunkálás, és mi történik az adott erőforrásra már beütemezett rendelésekkel? A közös ütemterv újraszámítása láthatóvá teszi a kompromisszumot anélkül, hogy minden érintett munkaállomás külön várólistáját kézzel kellene módosítani.

A SkyPlanner nyílt REST API felületén keresztül bármely ERP- vagy MES-rendszerrel integrálható. Megtarthatja a rendeléseket és a minőségügyi előzményeket tároló rendszereit, miközben az azokból származó munkákat bekapcsolja a véges kapacitású gyártásütemezésbe.

Nézze meg, hogyan hatnak a kiszállításokra az elsőre nem megfelelő darabok

Válasszon egy olyan műveletet, amelynél a végül elfogadott darabszám rendszeresen elfedi a többletmunkát. Hozza el az első próbálkozás eredményeit, egy jellemző, jóváhagyott javítási műveleti útvonalat és egy érintett vevői megrendelést a SkyPlanner bemutatójára.

Így konkrét példából kiindulva láthatja, hogyan segíthetik csapatát a rögzített gyártási adatok és a közös ütemterv a reagálásban: felmérhetik a helyrehozáshoz szükséges ráfordítást, áttekinthetik a kapacitásütközést, és olyan terv alapján dönthetnek a következő kiszállításról, amely a még hátralévő munkát is tartalmazza. Foglaljon SkyPlanner-bemutatót, hogy áttekintsük a folyamatát, vagy először próbálja ki a SkyPlanner rendszerét demóadatokkal.