APS és ütemezés

Master production schedule: tervezzen úgy, hogy szállítani is tudjon

Papíron jó a terv, de teljesíti az üzem? Ismerje meg az MPS-t egy példán keresztül, és nézze meg, hogyan ütemezi a SkyPlanner a hozzá szükséges munkát.

Jussi Mäntylä Gyártástervezési szakértő, SkyPlanner Frissítve 2026. október 19. 12 perc olvasás
Product batches moving through a manufacturing machine to finished stock for the master production schedule
A cikk tartalma
  1. Mi a master production schedule, azaz a termelési főterv?
  2. Az MPS, az MRP és a részletes ütemezés más-más kérdésre ad választ
  3. Példa a termelési főtervre
  4. Következetesen számolja el az előrejelzést és a vevői megrendeléseket
  5. Ne tekintse a zárókészletet szabadon ígérhető mennyiségnek
  6. A terv elfogadása előtt ellenőrizze a kritikus kapacitást
  7. Az MPS-ben vállalt mennyiségektől az ütemezett gyártási feladatokig a SkyPlanner segítségével
  8. A terv a gyártás változásai mellett is maradjon használható
  9. Átlátható kapacitás egy készletre gyártó vállalatnál
  10. A következő termékszintű vállalásnak legyen biztosabb alapja

Az értékesítés arra számít, hogy a gyártási tétel jövő péntekre elkészül. A beszerzés is erre a határidőre dolgozik, a készletterv pedig elegendő készletet mutat az igények fedezésére. Ekkor a termelésben kiderül, hogy a tételhez olyan gépre van szükség, amelyet már más munkákhoz lekötöttek.

Nem feltétlenül a keresleti előrejelzéssel van gond. A probléma a termékre vállalt teljesítés és az ehhez szükséges gyártási műveletek közötti eltérés.

A termelési főterv, vagyis a master production schedule segít eldönteni, mit gyártson, és annak mikor kell rendelkezésre állnia. A megbízható teljesítéshez ezeket a vállalásokat kapacitásalapú gyártási ütemtervvel kell összekapcsolni. A SkyPlanner APS elvégzi a részletes ütemezési számításokat, így még azelőtt láthatja, hogy belefér-e a munka a rendelkezésre álló kapacitásba, mielőtt késne a vállalt gyártási tétel szállítása.

Mi a master production schedule, azaz a termelési főterv?

A termelési főterv (master production schedule, MPS) időszakokra bontott terv, amely meghatározza, hogy a gyártó mely kiválasztott termékeket vagy tervezési tételeket kívánja előállítani, milyen mennyiségben, és mely időpontokra vagy időszakokra. A főterv készítése és karbantartása során ezeket a vállalásokat alakítják ki és tartják naprakészen.

Ez ellátási terv, nem pusztán az értékesítési előrejelzés másolata. A kereslet azt mutatja meg, várhatóan mire lesz szükségük a vevőknek. Az MPS pedig azt rögzíti, mit tervez gyártani a készlet, a folyamatban lévő gyártás, a készletcélok és a kapacitás figyelembevételével.

Készletre gyártásnál ez általában a késztermékek tervezett készletre vételét jelenti. Rendelésre összeszerelő vállalatnál a fontos modulok vagy részegységek is szerepelhetnek a főtervben. Rendelésre gyártás esetén a visszaigazolt vevői megrendelések határozhatják meg a vállalásokat. Olyan tervezési szintet válasszon, ahol a mennyiség és a dátum érdemi gyártási döntést jelent.

Az alábbi, heti bontású példában az MPS szerinti készletre vétel azt jelenti, hogy a késztermékek az adott héten válnak elérhetővé, nem pedig azt, hogy akkor kezdődik a gyártásuk. A gyártási műveleteket akár korábban is el kell kezdeni. Ha a vevőknek kedden van szükségük a termékekre, a pénteki elkészülés nem fedezi ezt az igényt pusztán azért, mert mindkét dátum ugyanabban a heti oszlopban szerepel.

Az előny a közös megállapodás: az értékesítés látja a várható rendelkezésre állást, a beszerzés előkészítheti a szükséges anyagokat és alkatrészeket, a termelés pedig tudja, milyen mennyiségek teljesítését várják tőle.

Az MPS, az MRP és a részletes ütemezés más-más kérdésre ad választ

Az MPS összekapcsolja az átfogó üzleti tervet a termékszintű gyártással. Az S&OP folyamat kijelöli a kereslet és az ellátás átfogó irányát; az MPS ezt a kiválasztott tételek mennyiségeire és dátumaira bontja le.

E vállalások teljesítéséhez ezután anyagtervre és az erőforrások ütemezésére is szükség van.

Tervezési szintFő kérdésJellemző eredmény
Termelési főterv (MPS)Mely kiválasztott tételeket gyártjuk, mennyit és mikorra?Tételenkénti mennyiségek és rendelkezésre állási dátumok
Anyagszükséglet-tervezés (MRP)Milyen alkatrészekre és anyagokra van szükség, és mikor?Időszakokra bontott ellátási igények és javasolt utánpótlási intézkedések
Részletes gyártásütemezésHol és mikor hajtják végre az egyes műveleteket?Erőforrás-hozzárendelések, a műveletek kezdési és befejezési időpontjai, valamint a munkák sorrendje

Az MRP a terméktervet az anyagjegyzékkel, a készlettel és a már rendelkezésre álló vagy várható utánpótlással együtt veszi figyelembe, hogy kiszámítsa a gyártáshoz szükséges mennyiségeket. Az MRP-ről szóló útmutatónk részletesebben bemutatja ezt a számítást.

Az anyagterv önmagában nem oldja meg minden gépnél a munkák feltorlódását. A részletes ütemezés összehangolja a munka elvégzéséhez szükséges műveleteket, az erőforrások rendelkezésre állását és a függőségeket. Ezt a szerepet tölti be a SkyPlanner a meglévő tervezési rendszer mellett.

Példa a termelési főtervre

A mennyiségek meghatározása előtt minden tervezett cikknél egyeztesse a rendelkezésre álló késztermékkészletet, a véglegesített rendeléseket, az előrejelzést és a folyamatban lévő gyártásból várható bevételezéseket. A már elindított gyártásból várható mennyiséget csak egyszer vegye figyelembe, ne számoljon vele új gyártásként is. Állapodjanak meg a biztonsági készlet célszintjében és a megengedett sorozatnagyságokban, majd válasszon olyan hosszú tervezési időhorizontot, amely lefedi a vállalt szállításokhoz szükséges beszerzési és gyártási átfutási időket. A közeli időszakokat kellő részletességgel kell megtervezni ahhoz, hogy a lényeges dátumok láthatók legyenek; a későbbi időszakok tervezése elnagyoltabb is lehet.

Tegyük fel, hogy szabványos szivattyúházat gyárt 100 darabos tételekben. Jelenleg 70 kész darab áll rendelkezésre, legalább 30 darabot szeretne biztonsági készletként megtartani, és a következő négy hetet tervezi. Ebben az egyszerűsített példában nincs folyamatban lévő gyártásból várható további készletre vétel.

Az egyeztetett igény rendre 80, 90, 60 és 100 darab. Ezek a számok már tartalmazzák a vevői megrendeléseket és az előrejelzés fennmaradó részét; ugyanazt az igényt nem számoljuk kétszer. Feltételezzük, hogy az egyes hetek gyártott mennyisége még azelőtt rendelkezésre áll, hogy a fedezendő igény jelentkezne.

A készletszámítás alapképlete:

Várható zárókészlet = nyitókészlet + gyártásból készletre vett mennyiség − igény.

Minden hét zárókészlete a következő hét nyitókészlete lesz.

Szivattyúházak1. hét2. hét3. hét4. hét
Nyitókészlet709010040
Fedezendő igény809060100
Új készletre vételek az MPS szerint1001000100
Várható zárókészlet901004040

Az 1. heti készletre vétel nélkül tíz darab hiányozna a hét végén. Egy 100 darabos gyártási tétel fedezi az igényt, és 90 darab marad. A 2. héten pusztán ennek a 90 darabnak a felhasználásával nem maradna tartalék, ezért újabb gyártási tételre van szükség ahhoz, hogy a zárókészlet a 30 darabos célérték felett maradjon.

A 3. héten nincs szükség új gyártási tételre: a rendelkezésre álló 100 darab fedezi a 60 darabos igényt, és 40 darab marad. A 4. héten újabb 100 darabra van szükség az igény fedezéséhez és a tartalék megőrzéséhez.

Ezért hasznosabb az MPS annál, mintha minden héten ugyanannyit gyártana. Felhasználja a meglévő készletet, megőrzi a kiszolgáláshoz választott biztonsági tartalékot, és elkerüli a 3. heti felesleges gyártást. A tételnagyság is számít: a 100 darabos gyártási tétel nagyobb készletet eredményez, mintha pontosan a nettó szükségletnek megfelelő mennyiséget gyártaná.

A táblázat egy javasolt ellátási tervet mutat be. Azt azonban még nem igazolja, hogy az üzem valóban biztosítani tudja ezeket a készletre vételeket.

Következetesen számolja el az előrejelzést és a vevői megrendeléseket

Egy megrendelés gyakran a már előre jelzett igény egy részét váltja fel, nem pedig teljesen új keresletet jelent. Ha az előrejelzés 80 darab, és a visszaigazolt megrendelések ebből 50 darabot fednek le, akkor a 80 és az 50 összeadásával ezt a részt kétszer számolná el.

Ha azt az egyszerű szabályt alkalmazzuk, hogy a megrendelések az azonos időszakra vonatkozó előrejelzést csökkentik, a fennmaradó előrejelzés 30 darab, a teljes igény pedig 80 darab lenne. Ha viszont a visszaigazolt megrendelések elérnék a 95 darabot, az igény legalább 95 darab lenne. A ténylegesen alkalmazott szabályok eltérő dátumok között is elszámolhatják a megrendeléseket az előrejelzéssel szemben, megkülönböztethetnek igénykategóriákat, vagy másképp kezelhetik a közeli határidejű megrendeléseket.

A tervezési rendszer által az alkalmazott szabályok szerint számított igényt használja. A kétszer elszámolt igényre épülő készlettáblázat akkor is felesleges készletet eredményez, ha egyébként szépen kidolgozott.

Ne tekintse a zárókészletet szabadon ígérhető mennyiségnek

A várható készlet és a szabadon ígérhető mennyiség (ATP) más-más döntést támogat. A várható készletegyenleg azt mutatja, mennyi készlet marad a tervben szereplő igények kielégítése után. Az ATP azt az ellátási mennyiséget határozza meg, amely a vállalat rendelés-visszaigazolási szabályai szerint további vevői megrendelésekhez köthető le.

A pozitív zárókészlet nem jelenti azt, hogy az egészet el lehet adni. Egy része biztonsági tartalék lehet, és a rendelkezésre állás időpontjának is meg kell felelnie a vevő által kért dátumnak. Használja a tervezési rendszer ATP-számítását, és újabb vállalás előtt ellenőrizze, hogy a gyártás megvalósítható-e.

A terv elfogadása előtt ellenőrizze a kritikus kapacitást

A durva kapacitásellenőrzés megmutatja, hogy az MPS-ben szereplő mennyiségek mekkora terhelést jelentenek a meghatározó gyártási erőforrások számára. Így az egyes műveletek részletes vizsgálata nélkül is felismerheti, ha egy vállalás nem teljesíthető.

Térjünk vissza a szivattyúházakhoz. Tegyük fel, hogy az 1. heti gyártási tétel 20 órát igényel a kritikus megmunkálóközponton, az átállással együtt. Más, már vállalt termékek gyártásához ugyanitt 24 óra szükséges, a rendelkezésre álló kapacitás pedig 40 óra.

A tervezett terhelés 44 óra, szemben a rendelkezésre álló 40 órával. A készletterv egyensúlyban van, az erőforrásterv azonban nem.

Most már konkrét döntést kell hoznia. Elindulhatna korábban a tétel gyártása? Rendelkezésre áll másik, a feladatra alkalmas gép? Megoldaná a kapacitáshiányt egy jóváhagyott többletműszak? Vagy módosítani kell valamelyik termék vállalt határidejét? A döntés előtt ellenőrizze az anyagok rendelkezésre állását és a többi megrendelésre gyakorolt hatást.

A műveletek sorrendjét akkor is ellenőrizni kell, ha a heti összesített kapacitás elegendő. A hét végén rendelkezésre álló órák már túl későn jöhetnek egy olyan gyártási feladathoz, amely után még befejező megmunkálásra vagy összeszerelésre van szükség. A gépkezelő elérhetősége, egy megelőző művelet vagy az anyagbeszállítás miatt egy névleg szabad gép sem feltétlenül tudja elvégezni a munkát.

A terhelést kapacitástervezéssel mérje fel, a tényleges műveleteket pedig véges kapacitású ütemezéssel helyezze el a rendelkezésre álló időben. A kettő együtt jóval többet mutat, mint egy zölddel jelzett készletegyenleg.

Az MPS-ben vállalt mennyiségektől az ütemezett gyártási feladatokig a SkyPlanner segítségével

A kereslet előrejelzése és a termékenkénti készletfeltöltési döntések maradjanak az ERP-ben vagy a tervezési folyamatban. A SkyPlanner nem jelez előre keresletet, és nem hoz létre automatikusan gyártási rendeléseket az előrejelzésekből. Az Ön által létrehozott vagy integráción keresztül átadott gyártási rendeléseket ütemezi.

Ez a feladatmegosztás egyértelművé teszi az átadást: az MPS meghatározza a tervezett mennyiségeket és azt, hogy mikorra kell rendelkezésre állniuk; a SkyPlanner pedig kiszámítja az ezek előállításához szükséges gyártási feladatok részletes ütemtervét.

A SkyPlanner nyílt REST API-ján keresztül bármely ERP- vagy MES-rendszerrel integrálható. Meglévő rendelési és gyártási adatait összekapcsolhatja az ütemezőmotorral, így nem kell lecserélnie a vállalkozását már jól kiszolgáló ERP-t. Tekintse meg az ERP- és MES-integrációs lehetőségeket.

A szivattyúházak gyártási tételének ütemezését segítik a műveletekre és azok időtartamára, az átállási követelményekre, az alkalmas munkaállomásokra, a műszakokra és a gépkezelők elérhetőségére vonatkozó adatok. Az Arcturus a tervben szereplő többi gyártási rendeléssel együtt, a beállított kapacitás, függőségek és prioritások alapján számítja ki a műveletek helyét az ütemtervben.

Az eredmény a Gantt-diagramon látható. Végigkövetheti a gyártási tétel műveleteit, láthatja az ugyanazokat az erőforrásokat használó többi feladatot, és összevetheti a tervezett befejezést az MPS-ben előírt rendelkezésre állási dátummal. Ha a tétel túl későn készül el, még azelőtt kiderül, melyik vállalással kell foglalkozni, hogy a beszerzés és az értékesítés tovább dolgozna egy irreális határidő teljesítésén.

Ön határozza meg a prioritásokat, az Arcturus pedig elvégzi a számításokat. Ha módosít egy prioritást vagy rögzít egy kapacitásváltozást, az Arcturus újraszámíthatja az érintett ütemtervet, így nem kell kézzel újra összeállítania a feladatok sorrendjét.

Ha az anyagellátást figyelembe vevő ütemezés be van kapcsolva, az Arcturus a kezdési időpontok kiszámításakor a készletet és a beérkező anyagokat is figyelembe veszi. A várható beszerzési szállítás az anyag várható rendelkezésre állását jelzi, nem azt, hogy már beérkezett; a készlet a beérkezés visszaigazolásakor frissül. Ha ezeket az adatokat naprakészen tartja, a beszállítói késés a gyártási ütemtervben is láthatóvá válik.

Az ütemezés teljes folyamatáról gyártásütemezési útmutatónkban olvashat.

A terv a gyártás változásai mellett is maradjon használható

A termelési főtervnek stabilnak kell lennie, de a valós helyzetre is reagálnia kell. A rövid távú vállalások állandó módosítása megzavarja a beszerzést és a gyártást. Ha viszont egy teljesíthetetlen vállalást nem hajlandók módosítani, azzal csak későbbre halasztják a probléma felszínre kerülését.

Állapodjanak meg abban, hogy a közeljövőre vonatkozó MPS mely módosításaihoz szükséges jóváhagyás. A tervezési időkorlát segít kijelölni ezt a szabályozott időszakot, míg a későbbi időszakok rugalmasabban módosíthatók. Az időszak hosszát a gyártási és beszerzési átfutási idők alapján határozzák meg, ne egy általánosan előírt napszám szerint.

Ez az üzleti szabályozás nem azonos a részletes ütemtervben szereplő gyártási feladatok védelmével. A SkyPlanner Running Time Lock funkciója megakadályozza, hogy az Arcturus a meghatározott időablakon belül átütemezze a közelgő gyártási feladatokat. Így megőrizhető a közvetlenül végrehajtás előtt álló munkák ütemezése, miközben a későbbi feladatokat újragondolja; ez nem az MPS módosításainak jóváhagyási folyamata.

Ha eltérés történik, vezesse végig a szükséges módosításokat:

  • Nő a kereslet: döntse el, hogy a meglévő készletből szolgálja ki, vagy módosítja a vállalt gyártási mennyiséget, majd ellenőrizze, hogy a többletmunka belefér-e a kapacitásba.
  • Késik az anyag: frissítse a várható rendelkezésre állás időpontját, és számítsa újra a részletes ütemtervet bekapcsolt, anyagellátást figyelembe vevő ütemezéssel. Módosítsa az MPS-ben tervezett készletbeérkezést, ha a gyártási tétel már nem készülhet el időben.
  • Csökken egy erőforrás kapacitása: rögzítse a megváltozott rendelkezésre állást, tekintse át az ebből adódó befejezési dátumokat, és döntse el, mely vállalásoknál kell más megoldást keresni.

Az így kialakult mennyiségeket és dátumokat jelezze vissza azoknak, akik a termékszintű tervvel dolgoznak. Nem az a cél, hogy az ütemterv soha ne változzon, hanem az, hogy a változást mindenki megértse, és annak megfelelően tudjon cselekedni.

Átlátható kapacitás egy készletre gyártó vállalatnál

Az Opes Corporation jól szemlélteti a kiszámítható kereslet és a rugalmas gyártás közötti kapcsolatot. A speciális termékeket gyártó finn vállalat készletre gyárt, általában kiszámítható, három hónapra szóló vevői vállalások alapján.

Korábban Excelt és egy külön raktári alkalmazást használtak, így az információk több helyen voltak szétszórva. A bevezetés során a SkyPlanner rendszerét a Visma Nova rendszerrel integrálták. Az ügyfélbeszámoló szerint átláthatóbbá vált a kapacitás, és gyorsabban tudták módosítani az ütemezést, amikor termékfejlesztési próbagyártások vagy sürgős kis rendelések borították fel a szokásos gyártási tervet.

Az Opes beszámolója szerint az ismertetett időszakban végig 100%-ban betartották a szállítási határidőket. Ez az eredmény a készletre gyártásra és a kiszámítható vevői vállalásokra épült, miközben a SkyPlanner átláthatóvá tette a kapacitást és a várakozó gyártási feladatokat.

A gyakorlati tanulság: kiszámítható kereslet mellett is hasznos egy olyan ütemterv, amely megmutatja a váratlanul érkező feladatok hatását. Olvassa el az Opes Corporation történetét.

A következő termékszintű vállalásnak legyen biztosabb alapja

Egy jól használható MPS összehangolja a keresletet, a készletet és a gyártási mennyiségeket. A jól használható gyártási ütemterv pedig megmutatja, hogyan fogja az üzem teljesíteni a tervezett gyártási mennyiségeket. Ha a kettőt összekapcsolja, a hiányt, a túlterhelést vagy a késői készletbeérkezést még akkor kezelheti, amikor van lehetőség dönteni.

Ha saját gyártásában is szeretné látni ezt a kapcsolatot, foglaljon SkyPlanner-bemutatót. Hozza el egy rendszeresen gyártott termék adatait és gyártási útvonalát, valamint egy olyan hét példáját, amikor nehéz volt biztosítani, hogy a gyártott mennyiség a tervezett időpontra rendelkezésre álljon. Ezek konkrét kiindulópontot adnak annak bemutatásához, hogyan ütemezheti a SkyPlanner a vállalások teljesítéséhez szükséges munkát.

Ha először az ütemezési lehetőségeket szeretné megismerni, próbálja ki a SkyPlanner rendszert bemutatóadatokkal.

Jussi Mäntylä

Gyártástervezési szakértő, SkyPlanner

Készítsen átláthatóbb gyártási ütemtervet a SkyPlannerrel

Kapcsolja be adatait, nézze át az első tervet, és hagyja a tervezők kezében az irányítást minden élesített ütemterv felett.