Készletfedezet a gyártásban: meddig elég a készlet?

Kezdőlap » Erőforrások » Készletfedezet a gyártásban: meddig elég a készlet?

Becsült olvasási idő: 10 perc

A készletkimutatás szerint hét munkanapra elegendő alkatrész áll rendelkezésre. A következő szállítmány pénteken esedékes. A csütörtöki gyártási rendelés mégsem indítható el, mert nincs meg hozzá a szükséges mennyiség.

Ebben nincs ellentmondás: az átlagos felhasználással számított hét nap nem jelenti azt, hogy a készlet az üzemben ténylegesen sorra kerülő rendelésekhez is elegendő. Egy nagyobb gyártási tétel, egy minőségügyi zárolás vagy egy más célra már lefoglalt készlet is megváltoztathatja az eredményt.

A készletfedezet vizsgálata segít feltárni ezt a hiányt, még mielőtt leállást okozna. A gyártásban egy konkrét kérdésre érdemes választ keresni: melyik soron következő igényt nem tudjuk már teljes egészében fedezni, és addigra megérkezik-e a felhasználható utánpótlás? A SkyPlanner APS összekapcsolja az anyagok rendelkezésre állását a gyártási ütemtervvel, így a szükséges intézkedéseknél a készlet mellett a gépkapacitást és a vállalt szállítási határidőket is figyelembe veheti.

Mit jelent a készletfedezet a gyártásban?

A készletfedezet azt mutatja meg, mennyi ideig képes egy meghatározott készletmennyiség kielégíteni az igényeket. Általában napokban vagy hetekben adják meg. A gyártásban ezek az igények nem feltétlenül a vevőknek értékesített késztermékekre vonatkoznak, hanem a soron következő gyártási feladatokhoz szükséges alkatrészekre vagy alapanyagokra.

Egyértelműen meg kell határozni, mire vonatkozik a mutató. Egy adott üzem egyetlen alkatrészének készletfedezete nem ugyanaz, mint egy vállalati szintű készletmutató. Az sem mindegy, hogy csak a már rendelkezésre álló készlettel számolunk, vagy a várható beérkezésekkel is.

Egyenletes felhasználás esetén a gyors becsléshez használja ezt a képletet:

Készletfedezet = felhasználható készletmennyiség ÷ napi felhasználási mennyiség

Ügyeljen arra, hogy a mértékegységek és a számítás időalapja összhangban legyenek. Ha a felhasználható készlet 420 alkatrész, az átlagos felhasználás pedig munkanaponként 60 alkatrész, a becsült készletfedezet hét munkanap. Ezt ne hasonlítsa közvetlenül a beszállító naptári napokban megadott átfutási idejéhez a két naptár összehangolása nélkül.

Ez a becslés segít kiszűrni azokat az anyagokat, amelyekre érdemes figyelmet fordítani. Ha a felhasználás rendelésenként változik, inkább a dátumhoz kötött igényekből kiindulva számoljon előre. A nagy tételekben felhasznált alkatrész nem olyan egyenletes napi ütemben fogy a raktárból, mint amit az átlag sugall.

A készletfedezet nem készletforgási sebesség és nem DIO

A készletforgási sebesség és a készletek forgási ideje, azaz a DIO egy adott időszak pénzügyi adatai alapján írja le a készlet mozgását vagy raktáron töltött idejét. Segítenek értékelni a készletgazdálkodást, de azt nem mondják meg a tervezőnek, hogy egy adott alkatrész rendelkezésre áll-e a csütörtöki gyártási feladathoz.

Ehhez a döntéshez ugyanannak a cikknek a mennyiségeivel és a felhasználásuk időpontjával számoljon. Ne ossza el az alkatrészmennyiséget az értékesítés önköltségével, és ne tekintse a múltbeli adatokból számított készletezési napok számát bizonyítéknak arra, hogy a jövőben is rendelkezésre áll majd az anyag.

A gyártásban ténylegesen felhasználható készletből induljon ki

A készletfedezet számítása előtt egyeztesse a nyitókészletet. A fizikailag meglévő készletben olyan anyag is lehet, amely jelen van ugyan, de a vizsgált feladathoz nem használható fel.

Négy dolgot különítsen el:

• Meglévő készlet: az adott helyen fizikailag nyilvántartott mennyiség.
• Nem felhasználható készlet: minőségügyi zárolás alatt álló, sérült vagy lejárt anyag, illetve olyan specifikációjú anyag, amely nem használható az adott feladathoz.
• Lefoglalt készlet: más feladatokhoz hozzárendelt anyag, amelynek foglalását a számításban is figyelembe kell venni.
• Várható beérkezések: olyan mennyiségek, amelyek később válhatnak elérhetővé, de még nincsenek készleten.

Az ellenőrzés legfontosabb szempontja, hogy a nyitókészlet és az igénylista összhangban legyen. Ha egy foglalást már levont a nyitókészletből, ugyanazt az igényt később ne vonja le újra. Ha viszont a foglalások levonása előtti felhasználható készletből indul ki, számoljon az azt felhasználó, még ki nem elégített igényekkel is.

Ha például egy rendszer „szabad készletet” mutat, ellenőrizze, mit vont már le ennek kiszámításához. Ha minden nyitott rendelést levon egy olyan készletből, amelyből ezeket már levonták, nem valós hiányt fog kimutatni.

A biztonsági készletre vonatkozó figyelmeztetést is különítse el a tényleges anyaghiánytól. A fenntartott tartalékszint alá csökkenés már azelőtt intézkedést igényelhet, hogy bármelyik feladathoz kevés lenne az anyag. Jelezze, melyik pontig számítja a készletfedezetet: a tartalékszint eléréséig, vagy az első nem fedezhető igényig.

Számítsa ki a jövőbeli készletfedezetet a soron következő feladatok alapján

Ha egy anyagból a gyártási igény változó, időrendben haladjon végig az igényeken. Induljon az egyeztetett, felhasználható nyitókészletből, és minden figyelembe vett igényt akkor vonjon le, amikor az anyagra szükség van. A beérkező mennyiséget csak akkor adja hozzá, amikor várhatóan felhasználhatóvá válik.

A várható készlet alakulása így számítható:

Várható készlet = felhasználható nyitókészlet + az adott időpontig felhasználhatóvá váló beérkezések − az adott időpontig figyelembe vett igények

Keresse meg az első olyan igényt, amelyet a rendelkezésre álló mennyiség már nem fedez teljes egészében. A hiány megelőzése szempontjából ez a döntő pont, még akkor is, ha egy későbbi beérkezés miatt a hét végi készlet megfelelőnek látszik.

Az anyagigény időpontjával számoljon, ne automatikusan a rendelés alapján elkészült termék kiszállítási dátumával. Ha egy vásárolt előgyártmány kedden kell a megmunkáláshoz, nem várhat vele a szerelt termék pénteki kiszállításáig.

Példa: átlagosan hét napra elég a készlet, csütörtökön mégis hiány lesz

Képzeljünk el egy gyártót, amely hétfő reggel ellenőrzi egy vásárolt alkatrész készletét. Fizikailag 600 darab van raktáron. Ebből 100 darab minőségügyi zárolás alatt áll, 80 darabot pedig a példán kívüli, más feladatokhoz foglaltak le. Az alábbi feladatokhoz felhasználható nyitókészlet tehát 420 darab.

A számításba bevont feladatokhoz hétfőn 120, kedden 180, csütörtökön pedig 160 darabra van szükség. Ezeket az igényeket még nem vonták le a 420 darabos nyitókészletből. Egy beszerzésből érkező 200 darabos mennyiség várhatóan péntek reggel válik felhasználhatóvá.

Időpont a tervben	Igény vagy felhasználható beérkezés	Várható készlet
Hétfői nyitás	Felhasználható nyitókészlet	420 darab
Hétfői feladat	120 darabos igény	300 darab
Keddi feladat	180 darabos igény	120 darab
Csütörtöki feladat	160 darabos igény	40 darabos hiány
Pénteki beérkezés	200 darab válik felhasználhatóvá	160 darab az összes felsorolt igény kielégítése után

A közelmúlt munkanaponkénti 60 darabos átlagával számolva a nyitókészlet látszólag hét munkanapra elegendő. A tényleges feladatok azonban sürgetőbb problémát mutatnak: a csütörtöki igényhez 40 darab hiányzik. A pénteki beérkezés ezt nem fedezi időben.

Az utolsó sor tervezési előrejelzés, nem azt állítja, hogy a gyártás negatív készletből is vételezhet. Abból indul ki, hogy a csütörtöki, ki nem elégített igényt később is teljesíteni kell. Ha a feladatot átütemezik, a tényleges anyagigényének időpontját és a befejezési dátumát is vele együtt kell módosítani.

A beszerzésnek most már pontosan megfogalmazható a teendő: legalább a hiányzó 40 felhasználható darabot biztosítsa az anyagot felhasználó csütörtöki művelet előtt, vagy egyeztessenek más gyártási tervet. A „hét napra elegendő készletünk van” kijelentés nem érzékeltetné ezt a sürgősséget.

Az utánpótlással akkor számoljon, amikor felhasználhatóvá válik

Egy beszerzési rendelés megoldhatja a jövőbeli mennyiségi hiányt, de az időzítési problémát nem feltétlenül. Ellenőrizze, hogy a várható dátum a kapuhoz érkezést, a bevételezés befejezését vagy a gyártási felhasználásra való felszabadítást jelenti-e. Az áruátvétel, az ellenőrzés és a belső anyagmozgatás miatt ezek között idő telhet el.

Kritikus gyártási feladatnál még a napi bontás is túl elnagyolt lehet. A csütörtök késői óráira várt szállítmány nem biztosít anyagot egy csütörtök reggeli művelethez. Ahol ez a különbség befolyásolja a döntést, használjon pontosabb időzítést.

Két nézetet tartson egyértelműen elkülönítve: meddig elegendő önmagában a jelenlegi felhasználható készlet, és meddig fedezi az igényeket a terv a megbízhatóan várható beérkezésekkel együtt. Így láthatóvá válik, mennyire függ a gyártás az utánpótlástól, és milyen következménnyel járna egy késés.

Ha a vizsgált időszak egészében biztosított az igények fedezete, az eredményt így jelezze: „a tervezési időhorizont végéig fedezett”. Ez nem jelenti azt, hogy a készlet korlátlan ideig elegendő. Ha nincs várható felhasználás, a nullával való osztás sem ad értelmezhető alapot az utánpótlási döntéshez.

Mekkora készletfedezet elegendő?

Nincs minden gyártási anyagra egyformán alkalmazható célérték. A szükséges biztonsági tartalék az utánpótlási időtől, a változékonyságtól, az anyag kritikusságától, az eltarthatóságtól és a hiány következményeitől függ.

Elsőként érdemes megvizsgálni, hogy a felhasználható készlet és utánpótlás fedezi-e az igényeket a következő, megbízhatóan várható szállítmány felhasználhatóvá válásáig, a készletgazdálkodási szabályzatban előírt biztonsági tartalékkal együtt. Egy olcsó alkatrész, amelynek hiánya a teljes összeszerelést leállíthatja, több figyelmet érdemelhet, mint egy jóval drágább, de könnyen helyettesíthető tétel.

Ne vásároljon minden tételből többet pusztán azért, hogy javuljon a készletfedezeti mutató. Vizsgálja meg, hogy a látszólagos kockázatot valódi ellátási hiány, pontatlan készletadat, elavult igényadat vagy irreális beérkezési dátum okozza-e.

Válasszon olyan intézkedést, amely védi a gyártást és a kiszállításokat

Ha már ismeri az első fedezetlen igényt, döntse el, milyen változtatással lehet azt kielégíteni. A példában egy korábbi részszállítás megszüntethetné a 40 darabos hiányt. Más helyzetben jóváhagyott helyettesítő anyagra, a sorozatnagyság módosítására vagy a gyártási feladatok sorrendjének megváltoztatására lehet szükség.

Mindegyik lehetőségnek van következménye a gyártásra nézve. A helyettesítő anyaghoz megfelelő műszaki jóváhagyás szükséges. A kisebb sorozat több átállási munkával járhat. Egy másik rendelés előrehozásával kihasználható a gép, miközben késhet annak a vevőnek a rendelése, amelynek anyagát eredetileg erre az idősávra tervezték.

Ezért a készletfedezet vizsgálatát össze kell kapcsolni a gyártásütemezéssel, nem elég csupán beszerzési intézkedést hozni. Még ha a beszállító előbb el is küldi a hiányzó darabokat, a gép eredeti idősávja addigra már elveszhetett, és az azt követő műveletek nem feltétlenül férnek bele a kiszállításig hátralévő időbe.

A két kérdést együtt vizsgálja: rendelkezésre áll majd az anyag, és a hátralévő munka még időben elvégezhető? Így elkerülhető, hogy egy önmagában észszerű készletgazdálkodási döntés észrevétlenül más kiszállítási problémát okozzon.

Készítsen megvalósítható ütemtervet a SkyPlanner segítségével, az anyagok rendelkezésre állására építve

A SkyPlanner APS az ütemterv kiszámításakor az anyagokat és a beszerzések beérkezését a munkaállomásokkal, műszakokkal, prioritásokkal és műveleti függőségekkel együtt veszi figyelembe. Ha az „Anyagok figyelembevétele” szabállyal engedélyezi az anyagellátást figyelembe vevő ütemezést, a SkyPlanner az anyagokat felhasználó gyártási feladatok ütemezésekor ellenőrzi a munkához megadott anyagok rendelkezésre állását.

Ennek előnye, hogy az anyagellátással kapcsolatos döntés nem marad egy külön készletlista keretei között. Az Arcturus, a SkyPlanner ütemezésre szolgáló mesterséges intelligenciája a karbantartott rendelkezésre állási adatok és a beállított kapacitás alapján számítja ki a gyártási ütemtervet. A Gantt-idővonal megmutatja az így kialakuló munkasorrendet, így anélkül láthatja a kiszállításokra gyakorolt hatást, hogy minden gép feladatsorát kézzel kellene újra összeállítania.

A beszerzések dátumai konkrét szerepet kapnak ebben a tervben. A SkyPlanner a beszerzési rendelésen megadott szállítási dátumot az anyag várható rendelkezésre állásának időpontjaként kezeli. Amikor az anyag megérkezik, a beszerzési rendelés „Leszállítva” állapotának megerősítése frissíti a készletet. A várható utánpótlás és a már beérkezett készlet tehát elkülönül egymástól.

Térjünk vissza a csütörtöki hiányhoz. Ha a beérkezés péntekre várható, rögzítse ezt az adatot, és számítsa újra az ütemtervet. Nézze meg, hová illeszthető most az érintett munka és az azt követő műveletek a többi rendelés mellett. Ha a beszerzés korábbi szállítást tud elérni, a módosított rendelkezésre állás alapján értékelje az új ütemtervet, ne feltételezze, hogy ezzel automatikusan ismét tarthatóvá vált az eredetileg ígért kiszállítási határidő.

A prioritásokat Ön határozza meg, az ütemterv kiszámítását pedig az Arcturus végzi. Így a tervezés és a beszerzés közös alapra támaszkodhat az intézkedés kiválasztásakor, miközben kevesebb időt kell a készletlisták és a gépek külön vezetett ütemterveinek egyeztetésére fordítani.

Milyen változást hozott ez az Eskomatic számára?

A bérforgácsolással foglalkozó Eskomatic korábbi termelésirányítási környezetében a feladatsorokat nagyrészt kézzel kezelték, és az anyagok rendelkezésre állásáról is korlátozott információ állt rendelkezésre. Előfordulhatott, hogy a hiány csak röviddel a gyártási feladat tervezett kezdése előtt derült ki, amikor már kevés lehetőség maradt a beavatkozásra.

A SkyPlanner bevezetésével a feladatok vizuális Gantt-nézete, a terhelés automatizált ütemezése és az anyaghiányok jobb áttekinthetősége egyértelműbbé tette a napi tervezést. Az Eskomatic beszámolója szerint kevesebb lett az anyaghiány miatti termelésleállás, és pontosabban tudják meghatározni a kiszállítási határidőket.

Ez a tapasztalat megmutatja, miért fontos összekapcsolni az anyagellátást a gyártási tervvel: a tervezők kezelhetik a munkára és a vevői vállalásokra gyakorolt hatást, ahelyett hogy csak a gépnél derülne ki a hiány.

Nézze meg, mit változtatna egy anyagkésés az Ön üzemében

A SkyPlanner nyílt REST API-ján keresztül bármely ERP- vagy MES-rendszerrel integrálható. Meglévő rendelési és anyagadatait összekapcsolhatja a véges kapacitású gyártásütemezéssel, ahelyett hogy külön, kézzel egyeztetett feladatsorokat tartana fenn.

Egy célzott SkyPlanner-bemutatóhoz hozzon példaként egy fontos alkatrészt, az azt felhasználó gyártási feladatokat és egy közelmúltbeli utánpótlási késést. Kérje meg a bemutatót tartó kollégát, hogy mutassa meg, hogyan hat a rögzített beérkezési dátum a közös ütemtervre és a kiszállítási határidőkre. Így a gyakorlatban is felmérheti a megoldás értékét a készletfedezeti mutatón túl.

Foglaljon SkyPlanner-bemutatót, hogy áttekintsük az Ön gyártási helyzetét, vagy próbálja ki a SkyPlanner rendszert demóadatokkal, ha először az ütemezés munkafolyamatát szeretné megismerni.