Gyártási általános költségek: a felosztási ráta számítása és használata

Kezdőlap » Erőforrások » Gyártási általános költségek: a felosztási ráta számítása és használata

Becsült olvasási idő: 11 perc

Egy gyártási feladat kevés anyagot igényelhet, mégis jelentős üzemi költség terhelheti. A gépnek helyre, karbantartásra és energiára van szüksége. A termelés folyamatosságát a művezetők és a támogató munkatársak biztosítják. Ha ezeket a költségeket kihagyjuk, a termék a valóságosnál jövedelmezőbbnek tűnik; ha pedig átgondolatlanul osztjuk fel őket, tévesen ítélhetjük meg, melyik termék előállítása drága.

A gyártási általános költségek a termelés működtetésének közvetett költségei; a közvetlen anyagköltség és a közvetlen munkaköltség nem tartozik ide. Tipikus példa az üzem bérleti díja, a termelőberendezések értékcsökkenése, a karbantartás és a termelés felügyelete. Ezek a költségek a gyártást szolgálják, de gazdaságosan nem rendelhetők hozzá külön-külön az egyes termékekhez, ezért következetesen alkalmazott vetítési alap segítségével osztjuk fel őket.

A jól használható általánosköltség-számítás két kérdésre ad választ: az üzemi költségek mekkora hányada terhelje az adott gyártási feladatot, és min lehet ténylegesen változtatni? A SkyPlanner APS a termelés oldaláról segít: összekapcsolja a rendelkezésre álló kapacitást, a termelési nyilvántartásokat és a mesterséges intelligencián alapuló ütemezést. Így a már kifizetett erőforrások kevesebbet állnak egy végrehajtható gyártási sorrend kialakítására várva, és több idő jut a szükséges rendelések teljesítésére.

Mi tartozik a gyártási általános költségek közé?

Először azt határozzuk meg, mi tartozik az üzemi termeléshez, ne pedig az összes nehezen hozzárendelhető kiadást listázzuk. A közvetett termelési költségeknek helyük van a gyártási költségszámításban. Egy reklámkampány vagy a vállalati központ jogi költsége viszont nem válik gyártási általános költséggé pusztán azért, mert több termék is profitál belőle.

Költség	Szokásos besorolás	Indoklás
Egy adott termékhez közvetlenül hozzárendelhető fémanyag vagy alkatrészek	Közvetlen anyagköltség	A termékhez felhasznált mennyiség azonosítható
Egy gyártási feladathoz hozzárendelhető gépkezelői munkaidő	Közvetlen munkaköltség	A munkavégzés az adott gyártási feladathoz rendelhető
Művezetők és több területet kiszolgáló karbantartók	Gyártási általános költségek	Több gyártási feladatot vagy termelési területet támogatnak
Az üzem bérleti díja, biztosítása és a termelőberendezések értékcsökkenése	Gyártási általános költségek	A termeléshez szükséges környezetet és eszközöket biztosítják
Közös üzemi közműköltségek, kenőanyagok és kisebb üzemi segédanyagok	Gyártási általános költségek	Az egyedi felhasználás elkülönített nyomon követése nem gazdaságos
Értékesítési jutalékok, reklám és általános vállalati igazgatás	Nem termelési költségek	Az értékesítést vagy a vállalat egészének működését szolgálják, nem az üzemi feldolgozást

A besorolás attól függ, milyen felhasználáshoz kapcsolódik a költség, és hogyan tartják nyilván. Egy adott folyamatnál külön mért villamosenergia-fogyasztás közvetlenebbül hozzárendelhető, mint az épület közös villanyszámlája. Egy kizárólag az adott gyártási feladathoz felhasznált tétel közvetlen költség lehet akkor is, ha a hasonló tételeket általában közös költséggyűjtőben kezelik. Alkalmazzunk egységesen elfogadott költségszámítási szabályokat ahelyett, hogy a besorolást egy-egy árajánlat vonzóbbá tétele érdekében változtatnánk meg.

A gyártási általános költségek a termelési költségnek csak az egyik részét alkotják:

Termelési költség = Közvetlen anyagköltség + Közvetlen munkaköltség + Gyártási általános költségek

A gyártási általános költség nem azonos a vállalat összes általános költségével, és a termelési költség sem tekinthető teljes eladási árnak. Az ár meghatározásakor az értékesítés költségeit, a vállalat egyéb működési költségeit és az elvárt árrést is figyelembe kell venni.

A közvetett költség nem feltétlenül állandó

Két különböző besorolási szempontról van szó. A „közvetett” azt írja le, hogyan rendeljük a költséget a termékhez. Az „állandó” pedig azt, hogyan alakul a költség teljes összege a tevékenység volumenének változásával egy adott időszakon és működési tartományon belül.

Az üzem bérleti díja az adott hónapban változatlan maradhat. A termelés energia- és fogyóanyag-költségeinek egy része viszont a gépek igénybevételével együtt változik. Egy karbantartási szerződés állandó díjat és használattól függő kiadásokat is tartalmazhat. Ezeket az összetevőket tartsuk elkülönítve: a nagyobb kibocsátás több termékre oszthatja szét az állandó költséget, ugyanakkor növelheti a változó általános költségeket.

A gyártási általános költségek kiszámítása és felosztása

Az időszak teljes gyártási általános költségének meghatározásához adjuk össze a meghatározott körbe tartozó közvetett üzemi költségeket. A termékekre vagy gyártási feladatokra való felosztáshoz osszuk el a költséggyűjtő összegét a vetítési alappal, majd a kapott rátát alkalmazzuk az adott munkára.

A tervezéshez és a gyártási feladatok költségszámításához használt előre meghatározott ráta tervadatokra épül:

Előre meghatározott általánosköltség-ráta = Tervezett gyártási általános költségek ÷ A vetítési alap tervezett mennyisége

A gyártási feladatra felosztott általános költség = Előre meghatározott általánosköltség-ráta × A vetítési alapból a gyártási feladathoz ténylegesen felhasznált mennyiség

A ráta mértékegységét a vetítési alap határozza meg. Ha a dollárban kifejezett összeget gépórával osztjuk, dollár/gépóra értéket kapunk, nem százalékot. Ha a közvetlen munkaköltséggel osztunk, majd az eredményt 100-zal szorozzuk, a közvetlen munkaköltség százalékában kifejezett pótlékkulcsot kapjuk.

1. Azonos időszakra és azonos területre alakítsuk ki a költséggyűjtőt

Gyűjtsük össze a pénzügyi nyilvántartásokból a releváns üzemi költségeket. A költségterv és a tervezett tevékenységi volumen ugyanarra a hónapra, negyedévre vagy évre vonatkozzon. Ha egy épületben irodák és gyártóterületek is vannak, először osszuk fel a közös költségeket ezek között, és csak ezután terheljük a termelésre jutó részt a gyártási feladatokra.

A közvetlenül elszámolt költségeket ne vegyük bele az általános költségek gyűjtőjébe. Ellenkező esetben ugyanazt a karbantartási szolgáltatást vagy egy adott gyártási feladathoz felhasznált anyagot egyszer közvetlenül, majd a rátán keresztül még egyszer elszámolhatnánk. A főkönyvi számlák és a költséggyűjtők egyértelmű összerendelése biztosítja, hogy a számítás megismételhető legyen.

2. Válasszunk a munkavégzést tükröző vetítési alapot

Nem mindig a legkönnyebben elérhető adat mondja a legtöbbet. Vizsgáljuk meg, mitől igényel az egyik gyártási feladat többet a költséggyűjtőben szereplő támogató tevékenységekből és szolgáltatásokból.

Vetítési alap	Mikor lehet hasznos?	Mire kell figyelni?
Gépóra	Gépigényes műveleteknél	Az egyes gépcsoportok költségei jelentősen eltérhetnek
Közvetlen munkaóra	Munkaigényes termelésnél, nagyjából hasonló támogatási igények mellett	Az automatizálás gyengítheti a munkaidő és az általános költségek közötti kapcsolatot
Közvetlen munkaköltség	Munkaköltségre vetített általánosköltség-pótlék alkalmazásakor	A bérkülönbségek az erőforrás-felhasználás változása nélkül is módosíthatják a felosztott költséget
Gyártott darabszám	Összehasonlítható, hasonló megmunkálási igényű termékeknél	Egy egyszerű alkatrész és egy összetett szerelvény nem tekinthető egyenértékű egységnek
Átállások, ellenőrzések száma vagy más tevékenységi mutató	Az adott tevékenység által meghatározott, elkülönített költséggyűjtőnél	A tevékenységet következetesen kell meghatározni és nyilvántartani

Hasonló munkák esetén észszerű kiindulópont lehet egyetlen, az egész üzemre érvényes ráta. Ha a forgácsolás és a kézi összeszerelés nagyon eltérő erőforrásokat igényel, a részlegenkénti ráták jobban tükrözhetik a termékköltségeket. A tevékenységalapú költségszámítás ennél is tovább megy: az elkülönített költséggyűjtők összegeit a hozzájuk tartozó tevékenységek alapján osztja fel.

Ott érdemes részletesebb számítást alkalmazni, ahol az befolyásolhatja az árazást, a termékösszetételt vagy a fejlesztési döntéseket. A megbízhatatlan tevékenységi adatokra épülő bonyolult modell nem lesz automatikusan hasznosabb.

3. Számítsuk ki a rátát, majd alkalmazzuk a gyártási feladatra

Tegyük fel, hogy egy forgácsolórészleg egy hónapra 60 000 dollár gyártási általános költséggel és 2 000 gépórával tervez. A költséggyűjtő tartalmazza az üzemi terület költségéből rá jutó részt, a gépek értékcsökkenését, a karbantartást, a termelés felügyeletét és a közvetett üzemi segédanyagokat.

60 000 dollár ÷ 2 000 gépóra = 30 dollár/gépóra

Egy befejezett gyártási feladat során 100 azonos, megfelelőnek minősített alkatrész készül, 50 gépóra felhasználásával. A feladatra jutó általános költség:

50 óra × 30 dollár = 1 500 dollár a gyártási feladatra

1 500 dollár ÷ 100 megfelelőnek minősített alkatrész = 15 dollár felosztott általános költség alkatrészenként

Tegyük fel, hogy a közvetlen anyagköltség alkatrészenként 12 dollár, a közvetlen munkaköltség pedig 8 dollár. Így a termelési költség alkatrészenként 35 dollár: 12 dollár + 8 dollár + 15 dollár. Ez a gyártás kalkulált költsége, nem pedig 35 dolláros eladási árra vonatkozó ajánlás.

A példa feltételezi, hogy a gyártási feladat befejeződött, és költségei ehhez a 100 alkatrészhez kapcsolódnak. Ha marad befejezetlen munka, annak költségét és a hozzá tartozó tevékenységi mennyiségeket a megfelelő befejezetlen termeléshez rendeljük, ne terheljünk mindent az időszakban elkészült mennyiségre.

4. Vessük össze a felosztott általános költséget a tényleges költséggel

A tervezett felosztási ráta alkalmazásától a tényleges általános költség még nem lesz azonos a tervezettel. Tegyük fel, hogy a részleg a hónapot 1 800 tényleges gépórával és 62 000 dollár tényleges gyártási általános költséggel zárja.

Hó végi összehasonlítás	Összeg
Felosztott általános költség: 1 800 óra × 30 dollár	54 000 dollár
Tényleges gyártási általános költség	62 000 dollár
Alulfelosztott általános költség: tényleges költség mínusz felosztott költség	8 000 dollár

A részlegnél 8 000 dollárral több általános költség merült fel, mint amennyit a ráta alapján felosztottak. Ez az alulfelosztott általános költség. Ha a felosztott összeg meghaladná a tényleges általános költséget, túlfelosztásról beszélnénk.

Vizsgálja meg mindkét oldalt. Ebben a példában a tényleges általános költség meghaladja a tervezettet, a gépórák száma viszont elmarad a tervtől. Az eltérés önmagában nem bizonyítja, hogy a gépkezelők nem dolgoztak hatékonyan: a termelési volumen, a termékösszetétel, a karbantartási kiadások, az árak és az eredeti becslések egyaránt befolyásolhatják. A számviteli korrekciót a pénzügy végzi, a termelés pedig segít feltárni a mögöttes üzemi okokat.

5. Vizsgálja felül a feltételezéseket, de tegye láthatóvá a változásokat

Őrizze meg az eredeti összehasonlításhoz használt rátát és költségtervet. A jövőbeli rátákat akkor módosítsa, ha a költségszerkezet vagy a várható termelési aktivitás valóban megváltozik. Ne írja felül észrevétlenül azokat a feltételezéseket, amelyek a jelenlegi eredményt magyarázzák.

A vezetői kimutatásokban használt havi átlag nem feltétlenül alkalmazható a készletek értékelésére is. Ennek alapjáról egyeztessen a pénzüggyel, beleértve azt is, hogyan kell a számviteli szabályok szerint kezelni a kihasználatlan kapacitást és a rendkívüli költségeket.

Az alacsonyabb fajlagos általános költség nem mindig jelent megtakarítást

Három különböző okból is kedvezőbbnek tűnhet az eredmény. Mindegyik igazolásához más bizonyíték szükséges.

A felosztás módjának megváltoztatása azt módosítja, hogy mely gyártási feladatokra jut a költség. Ha munkaórák helyett gépórák alapján osztja fel a költségeket, hitelesebbé válhat a termékek összehasonlítása, de ettől nem csökken a bérleti díj, az értékcsökkenés vagy a bérköltség. Az előny az, hogy jobb információ áll rendelkezésre a döntésekhez.

A meglévő kapacitás jobb kihasználásával több hasznos termék készülhet azokkal az erőforrásokkal, amelyek fenntartását már most is finanszírozza. Vegyünk egy különálló, egyszerűsített összehasonlítást, amelyben az állandó gyártási általános költség változatlanul 40 000 dollár. 2 000 összehasonlítható késztermék esetén ez az állandó költségrész átlagosan 20 dollár darabonként. 2 500 darabnál az átlag 16 dollár. Az összes állandó költség nem változik.

Ez a javulás akkor értékes, ha a többletdarabokra szükség van, és nyereségesen értékesíthetők. Nem indok arra, hogy felesleges készletet halmozzon fel. A gazdaságossági számításban továbbra is figyelembe kell venni a többletanyagokat, a változó költségeket és a kapacitáshoz kapcsolódó esetleges többletkiadásokat.

A kiadások tényleges csökkentése a kifizetendő összegeket változtatja meg. Egy elkerült túlórakifizetés, az energiavásárlás csökkentése vagy egy valóban megszüntethető szolgáltatási költség más pénzügyi hatással jár, mint egy óra felszabadítása egy egyébként is kifizetett műszakon belül. Az értékcsökkenés költség, de annak felosztása önmagában nem jelent aktuális pénzkifizetést.

Mielőtt fejlesztésbe kezd, nevezze meg a várt előnyt. Ezután az egy darabra jutó érték mellett vizsgálja meg az összköltséget, a felhasználható kapacitást és a ténylegesen szükséges elkészült mennyiséget is. Így elkerülhető, hogy egy számviteli javulást már elért pénzmegtakarításként mutassanak be.

Hasznosítsa a már kifizetett kapacitást a SkyPlanner segítségével

Az általános költségek kiszámításából kiderülhet, hogy egy termékcsaládot magas gyártási általános költség terhel. A következő kérdés az, hogy mi történik a gyártási útvonalán. Valóban túlterheltek a gépek, vagy azért vesznek el a kifizetett órák, mert a gyártási feladatok az előző műveletek befejezésére, szabad gépkezelőkre vagy anyagokra várnak?

Ha a problémát az egymással össze nem hangolt várakozási sorok és az állandó kézi átrendezés okozza, a SkyPlanner gyakorlati megoldást kínál arra, hogy ez a kapacitás több értéket termeljen. Az előnye nem abban rejlik, hogy egyik termékről a másikra helyezi át a költséget, hanem abban, hogy a szükséges munka könnyebben ütemezhetővé és elvégezhetővé válik.

Lássa a ráta mögötti ténylegesen rendelkezésre álló kapacitást

A SkyPlanner közös tervezési környezetben kezeli a munkaállomásokat, a műszakokat, a gépkezelőket és a műveleti időket. A kapacitásnézetek a rendelkezésre álló kapacitáshoz viszonyítva mutatják a terhelést, a munkaállomásoknál megadható kivételek pedig például a tervezett karbantartás időszakait jelölik. Így megvizsgálhatja egy költséges gyártási útvonal erőforrásait, ahelyett hogy a teljes gyár rendelkezésre álló óráit egyetlen keretként kezelné, mintha bármelyik óra bármelyik másikat helyettesíthetné.

A Timer és a termelési jelentések a rögzített munkaidőt és a termelt mennyiséget a gyártási feladatokhoz kapcsolják. Ezek az adatok segítenek a termelésnek és a pénzügynek közösen értelmezni, mi történt valójában. A költségszámítás bemenő adatainak kiválasztásakor különítse el a gépórát, a gépkezelői munkaórát és az eltelt időt: egy rögzített órának ugyanazt kell jelentenie, mint a vetítési alapban szereplő órának.

Hangolja össze a kapacitást igénybe vevő munkát

Az Arcturus, a SkyPlanner ütemezésre szolgáló mesterséges intelligenciája a megadott kapacitás, a műveletek közötti függőségek és a prioritások alapján számítja ki a sorrendet. Ha az anyagellátást figyelembe vevő ütemezés engedélyezve van, az anyagok rendelkezésre állása is befolyásolja a számítást. A Gantt-idővonal összefüggő tervet mutat, nem különálló gépi várakozási sorokat, amelyeket valakinek folyamatosan össze kell hangolnia.

Tegyük fel, hogy a forgácsolásnál lenne kapacitás egy sorozatra, de az azt megelőző művelet még nem készült el, miközben egy másik vevői megrendelés már gyártásra kész. Önmagában nem oldja meg a problémát, ha több feladat áll sorban a forgácsolás előtt. Ha összehangolja a gyártásra való készenlétet az elvárt befejezési határidőkkel, a rendelkezésre álló idő hasznos munkára fordítható.

A körülmények változásakor a beállított automatikus átütemezés naprakészen tartja a tervet, miközben a szabályok és a zárolások érvényben maradnak. A prioritásokat Ön határozza meg, az Arcturus pedig elvégzi az ütemezési számításokat. Ez csökkenti a várakozási sorok rendszeres kézi újrarendezésével járó munkát, és segít a csapatnak azokra a rendelésekre fordítani a rendelkezésre álló órákat, amelyekkel előre kell haladni.

Mit változtatott ez az UTU-nál?

Az elosztó- és kapcsolóberendezéseket gyártó UTU korábban részlegenként külön táblázatokban tervezett. Az ERP-ben végrehajtott változások nem mindig jutottak el a termeléshez, a valós kapacitást pedig nehéz volt átlátni.

A SkyPlanner és az Oracle NetSuite összekapcsolásával az UTU egyetlen rendszerbe vonta össze gyárának sorait és részlegeit. Ügyfélbeszámolójuk szerint a munkasorrend javulásával csökkent az állásidő, és a meglévő kapacitással több munkát végeztek el. Magas általános költség esetén ezt az üzemi előnyt érdemes keresni: a gyár által már fenntartott erőforrások jobb kihasználását.

Az általános költségek felülvizsgálata vezessen jobb termelési döntésekhez

Válasszon ki egy termékcsaládot, amelynek költsége vagy árrése figyelmet érdemel. Egyeztesse a pénzüggyel a hozzá tartozó felosztandó közvetett költségek körét, a vetítési alapot és a felosztási rátát. Ezután kövesse végig a gyártási útvonalat: vizsgálja meg az igényelt és a rögzített órákat, a műveletek közötti várakozást, valamint az ugyanazokért az erőforrásokért versengő többi rendelést.

Ha a ráta félrevezető, javítson a költségszámítási modellen. Ha az ütemezés miatt kihasználható kapacitás vész kárba, válassza a SkyPlannert a munka összehangolására és a kézi egyeztetés csökkentésére. A SkyPlanner a nyílt REST API segítségével bármely ERP vagy MES rendszerrel integrálható, így a jobb ütemezés a meglévő vállalati rendszerek mellett is megvalósítható.

Foglaljon SkyPlanner-bemutatót, és készüljön a kiválasztott termékcsalád gyártási útvonalával, valamint egy közelmúltbeli időszak termelési adataival. A beszélgetés során vizsgálják meg, hol fordítható a már kifizetett kapacitás a szükséges késztermékek előállítására, és ez milyen változást hozna a költségekben vagy a szállításban. Ha előbb az ütemezési környezetet szeretné megismerni, próbálja ki a SkyPlannert demóadatokkal.