XYZ-elemzés: készletszabályozás az igény ingadozása szerint

Kezdőlap » Erőforrások » XYZ-elemzés: készletszabályozás az igény ingadozása szerint

Becsült olvasási idő: 11 perc

Két alkatrész átlagos felhasználása lehet azonos, miközben egészen eltérő utánpótlási eljárást igényelnek. Az egyikből minden héten egyenletesen vételeznek a raktárból. A másik érintetlenül áll, amíg egy nagy vevői megrendelés egyszerre több havi mennyiséget fel nem emészt. Ha mindkettőből ugyanazon átlag alapján rendelünk, az egyiknél készletfelesleget, a másiknál hiányt kockáztatunk.

Az XYZ-elemzés segít felismerni ezt a különbséget. A cikkeket felhasználásuk időbeli alakulása szerint csoportosítja, így elkülöníthetők a rutinszerűen utánpótolható tételek azoktól az alkatrészektől, amelyeknél alaposabban meg kell vizsgálni az igényeket. ABC-elemzéssel együtt azt is megmutatja, mire megy el a pénz, és azt is, mennyire megbízhatóan jelezhető előre a felhasználás.

A következő lépés az így meghozott ellátási döntések érvényesítése a gyártásban. A SkyPlanner APS összekapcsolja az anyagok rendelkezésre állását az azokat igénylő jóváhagyott rendelésekkel és erőforrásokkal. Így kevesebb időt kell a készletadatok és az egyes gépek várakozó feladatainak összeegyeztetésére fordítani.

Mi az XYZ-elemzés szerepe a készletgazdálkodásban?

Az XYZ-elemzés aszerint sorolja osztályokba a készletcikkeket, hogy igényük vagy felhasználásuk időben mennyire ingadozó és rendszeres. Segít eldönteni, hogyan érdemes nyomon követni az egyes cikkeket és megtervezni az utánpótlásukat, ahelyett, hogy minden alkatrészre ugyanazt a szabályozási eljárást alkalmaznánk.

Osztály	A felhasználás jellemző alakulása	Mit kell tisztáznia a tervezőnek?
X	Viszonylag egyenletes, az időszakok között csak kismértékben ingadozik	A felhasználás és az ellátás változásával továbbra is megfelelő-e a rutinszerű utánpótlás
Y	Erősebben ingadozik, gyakran trendet vagy szezonalitást mutat	Mi magyarázza a változásokat, és előre látható-e az alakulásuk
Z	Szabálytalan vagy szórványos, a raktári vételezések között olykor hosszú szünetekkel	Mi váltja ki a következő igényt, és mit akasztana meg egy készlethiány

Ezek az osztályok a felhasználás alakulását írják le, nem garantálják az előrejelzés pontosságát. Egy szezonális cikk felhasználása az év során erősen ingadozhat, megfelelő szezonális előrejelzéssel mégis jól tervezhető lehet. Egy rendszerint egyenletesen fogyó cikk is okozhat meglepetést, ha egy nagy vevő módosítja a megrendelését.

Az XYZ más kérdésre ad választ, mint az ABC. A gyártáshoz használt anyagoknál az ABC jellemzően az éves felhasználási érték alapján rangsorol: ez a felhasznált mennyiség és az egységköltség szorzata. Az XYZ azt vizsgálja, hogyan oszlik el ez a felhasználás az időben. Egy drága cikk igénye nem feltétlenül kiszámíthatatlan, és egy olcsó cikk felhasználása sem feltétlenül egyenletes.

Egyik besorolás sem mutatja meg, hogy egy hiányzó alkatrész mennyire kritikus a gyártás szempontjából. A hiány következményeit külön kell nyilvántartani.

Hogyan számítható ki a készletcikkek XYZ-besorolása?

Gyakori számszerű kiindulópont a relatív szórás, más néven variációs együttható, röviden CV. Ez az időszakonkénti felhasználás szórását viszonyítja az átlagos felhasználáshoz. A tényleges igényalakulás vizsgálata mellett használjuk, ne annak helyettesítésére.

1. Válasszuk ki a cikkeket, a vizsgált múltbeli adatsort és az időszakokat

Induljunk ki egy világosan meghatározott anyagcsoportból, például az egyik üzemben felhasznált vásárolt alkatrészekből. Cikkenként, azonos hosszúságú tervezési időszakokra gyűjtsük össze a mennyiségeket, egységes mértékegységben. Egy cikk adatsorán belül ne keverjük a darabot, a dobozt és a kilogrammot.

Olyan időszakhosszt válasszunk, amely támogatja az adott döntést. A havi összesítés megfelelő lehet a beszerzések áttekintéséhez, de elfedheti a heti csúcsokat, amelyek rövid utánpótlási ciklusnál fontosak. A napi adatok pusztán azért is mutathatnak szakaszos felhasználást, mert a gyártás egy teljes heti szükségletet egyszerre vételez.

Annyi múltbeli adatot használjunk, amennyiből kirajzolódik a releváns működési ciklus. Ha számít a szezonalitás, néhány közelmúltbeli hét adataiból nem állapítható meg a teljes mintázat. A cikkek összehasonlításakor ugyanakkora múltbeli időtávval és azonos időszakhosszal dolgozzunk. Mindkettőt rögzítsük, hogy a besorolás megismételhető legyen.

2. Ellenőrizzük, mit jelentenek valójában a mennyiségek

A nagy tételekben beérkező beszerzések nem azonosak a gyártás anyagfelhasználásával. A vizsgált kérdésnek megfelelő felhasználási vagy igényadatokat használjuk, nehogy véletlenül a beszállító szállítási ütemét osztályozzuk.

Tartsuk meg azokat az időszakokat, amelyekben valóban nulla volt a felhasználás. Ha elhagyjuk őket, a szórványosan fogyó cikk a valóságosnál egyenletesebb felhasználásúnak látszik. A hiányzó adatok más esetet jelentenek: vizsgáljuk ki őket, ne helyettesítsük nullákkal.

Azt is ellenőrizzük, hogy készlethiány korlátozta-e a felhasználást. Ha egy héten azért nem történt vételezés, mert az alkatrész nem volt elérhető, az nem bizonyítja, hogy a gyártásnak nem volt rá szüksége. Az új termékeket, a kifutott cikkeket, a készletkorrekciókat és a szokatlan, egyszeri projekteket külön meg kell vizsgálni, mielőtt múltbeli adataikból utánpótlási szabály születik.

3. Számítsuk ki az átlagot és a relatív szórást

Minden cikknél számítsuk ki a következőket:

Átlagos felhasználás = összes felhasználás ÷ időszakok száma

Relatív szórás = az időszakonkénti felhasználás szórása ÷ átlagos felhasználás

A szórás azt méri, mennyire térnek el az egyes időszakok mennyiségei az átlaguktól. Az átlaggal elosztva ezt az eltérést a cikk szokásos felhasználásához viszonyítjuk, így érdemben összehasonlíthatók az eltérő mennyiségben fogyó cikkek.

A szórást következetesen ugyanazzal a módszerrel számítsuk. Az alábbi kidolgozott példa korrigált mintaszórást használ: a szórás számításakor a nevezőben a megfigyelések számánál eggyel kisebb érték szerepel. A mintára és a teljes sokaságra alkalmazott számítás között ne váltsunk a változtatás rögzítése nélkül.

A CV arányszámként vagy százalékban is megadható. A 0,50-es arány 50%-nak felel meg; ez nem jelent 50%-os készlethiány-valószínűséget. Ha az átlagos felhasználás nulla, az osztás nem értelmezhető. Nagyon alacsony átlag esetén kis mennyiségi változás is jelentősen módosíthatja az eredményt. Ezeket a cikkeket jelöljük meg felülvizsgálatra, ahelyett, hogy látszólag pontos besorolást erőltetnénk rájuk.

4. Határozzuk meg a határértékeket, és ellenőrizzük az eredményt

Nincs olyan általánosan érvényes CV-határértékpár, amely garantálná a megfelelő készletezési politikát. Rögzítsük a választott határértékeket, azt is beleértve, hogy a pontosan a határra eső érték melyik osztályba tartozik. Ezután vizsgáljuk meg, hogy a csoportok valóban érdemben eltérő tervezési igényeket különítenek-e el.

Kizárólag az alábbi szemléltető példához a legfeljebb 0,50-es CV tartozzon az X osztályba, a 0,50-nél nagyobb, de legfeljebb 1,00-es az Y osztályba, az 1,00-nél nagyobb pedig a Z osztályba. Ezek szemléltető szabályok, nem az üzem számára ajánlott alapbeállítások.

A besorolás bevezetése előtt vizsgáljuk meg a múltbeli felhasználást. Az ismétlődő szezonális csúcs miatt magas CV más intézkedést kíván, mint az elszigetelt, bizonytalan rendelésekből eredő magas CV.

Kidolgozott példa: azonos átlag, eltérő készletezési döntés

Képzeljünk el két alkatrészt az alábbi nyolcheti felhasználással. Ez a rövid adatsor a számítást szemlélteti; önmagában nem elegendő egy hosszú távú készletezési politika megalapozottságának igazolására.

Alkatrész	Heti felhasználás, 1–8. hét	Összesen	Heti átlag	Korrigált mintaszórás	CV	Szemléltető besorolás
Standard persely	90, 110, 90, 110, 90, 110, 90, 110	800	100	10,69	0,11	X
Projekthez gyártott alkatrészház	0, 0, 0, 400, 0, 0, 0, 400	800	100	185,16	1,85	Z

A persely CV-értéke megközelítőleg 10,69 ÷ 100 = 0,11, a házé pedig 185,16 ÷ 100 = 1,85. Mindkét alkatrészből átlagosan heti 100 darab fogy, de csak a persely heti szükséglete közelíti meg ezt a mennyiséget.

A perselynél jól működhet a szokásos készlet-utánpótlás, ha figyelembe vesszük az átfutási időt és az ellátás megbízhatóságát. Heti 100 ház beszerzése viszont a csendesebb hetekben készletfelhalmozódáshoz vezethet anélkül, hogy elegendő mennyiséget biztosítana a következő projekthez. Ha egy visszaigazolt rendeléshez 400 darab szükséges, akkor ez a konkrét rendelési igény fontosabb az átlagnál.

A ház korábbi adatai között hat olyan hét is szerepel, amikor nem volt felhasználás. Szakaszosan jelentkező keresletnél a készletkivételek mennyiségét és a közöttük eltelt időt egyaránt vizsgálni kell. A CV önmagában nem mutatja meg, mikor lesz a következő készletkivétel. Rendelésre gyártásnál egy visszaigazolt vevői megrendelés és annak anyagszükséglete sokkal biztosabb támpontot adhat a tervezéshez, mint egy statisztikai átlag.

Alkalmazzon eltérő készletszabályozást az X, Y és Z csoportokra

A besorolás akkor hasznos, ha hatással van a döntésekre. Minden cikkcsoporthoz rendeljen utánpótlási eljárást és felelőst, és határozza meg, milyen esetekben kell felülvizsgálni az eltéréseket.

Az X cikkeknél egyszerűsítse a kiszámítható rutinfeladatokat. Az újrarendelési pontra épülő eljárás, az ütemezett lehívás vagy más szabványos utánpótlási megoldás csökkentheti az ismétlődő beszerzési döntések számát. Ellenőrizze, hogy az eljárás figyelembe veszi-e az utánpótlási időt és a tényleges felhasználást. Az X besorolás nem indok a tartalékkészlet megszüntetésére, és nem jelenti azt, hogy a beszállító mindig időben szállít.

Az Y cikkeknél a készlet növelése előtt tárja fel a változás okát. Ha a felhasználás egy visszatérő gyártási szezon előtt emelkedik, ehhez a mintázathoz igazítsa az ellátást, ne az éves átlag alapján szerezzen be. Ha a változást új szerződés vagy egy termék gyártásának felfuttatása okozza, az érintett felelősökkel együtt tekintse át a jövőbeli igényeket. A változó felhasználási mintázatra magyarázat kell, nem csupán egy másik betűjel.

A Z cikkeknél tudatosan döntsön a készletezésről. A konkrét rendeléshez kötött beszerzéssel elkerülhető, hogy bizonytalan jövőbeli munkákhoz halmozzon fel készletet, ha a vevő által elvárt átfutási idő ezt lehetővé teszi. Egy kritikus pótalkatrészt vagy hosszú átfutási idejű komponenst ettől még szükséges lehet készleten tartani, mert elfogadhatatlan lenne várni a pótlására. A Z besorolás nem jelenti azt, hogy a cikk elavult, jelentéktelen, vagy kockázat nélkül hiányozhat a készletről.

Mindhárom csoportnál vegye figyelembe az utánpótlás átfutási idejét, a beszállító megbízhatóságát, a minimális rendelési mennyiségeket, az eltarthatóságot, a helyettesítő cikkeket és a hiány következményeit. A besorolás nem számítja ki a szükséges biztonsági készletet vagy kiszolgálási szintet. Az a feladata, hogy a megfelelő készletszabályozási kérdésre irányítsa a figyelmet.

Kombinálja az ABC- és az XYZ-elemzést, de ne keverje össze az értéket a sürgősséggel

Az ABC–XYZ-elemzés mindkét besorolást hozzárendeli a cikkhez, így AX, AY, AZ és további kombinációk jönnek létre egészen a CX, CY és CZ csoportokig. Az első betű az értékkategóriát, a második a felhasználás mintázatát jelöli.

Ez a megkülönböztetés segít eldönteni, mire érdemes több figyelmet fordítani. Az AX cikkeknél a jelentős éves felhasználási érték viszonylag egyenletes felhasználással párosul: a szoros pénzügyi ellenőrzés mellett rutinszerű utánpótlás is alkalmazható. Az AZ cikkeknél a jelentős értékhez rendszertelen felhasználás társul: mielőtt további pénzt kötne le készletben, alaposabban vizsgálja meg a már vállalt beszerzéseket és a következő biztos igényt.

A CX cikkeknél jó megoldás lehet az egyszerű, adminisztrációt csökkentő utánpótlási eljárás. A CZ cikkeknél tudatosan mérlegelni kell, hogy egyáltalán érdemes-e készletet tartani, de az alacsony éves ráfordítás nem szünteti meg a termelésleállás kockázatát.

Attól, hogy a mátrix kilenc mezőből áll, még nincs szükség kilenc teljesen eltérő eljárásra. A kombinációk segítségével azonosítsa az érdemi különbségeket, majd dokumentálja azt a néhány készletszabályozási elvet, amelyet a csapata a gyakorlatban is követni tud.

A legfontosabb, hogy a mátrixból ne vezesse le közvetlenül a gépekre váró feladatok prioritását. Egy AX anyagot felhasználó gyártási feladat nem automatikusan sürgősebb egy CZ anyagot felhasználónál. Továbbra is a határidők, a vevői vállalások, a rendelkezésre álló anyagok és az ugyanazt a kapacitást igénylő munkák határozzák meg, mi legyen a következő észszerű lépés a termelésben.

Kapcsolja össze az utánpótlási döntéseket a termeléssel a SkyPlanner segítségével

Térjünk vissza a példában szereplő két alkatrészhez. A perselynél rutinszerű utánpótlásban, a háznál rendeléshez kötött beszerzésben állapodtak meg. A két alkatrészt felhasználó, jóváhagyott gyártási rendelések most ugyanannak a megmunkálóközpontnak a kapacitásáért versengenek.

A beszerzési elvek eltérnek, de közös gyártási tervre van szükség. A döntéshez önmagában nem elég tudni, mikorra várható a ház. Azt is látni kell, hová illeszthetők be a műveletei, milyen munkák végezhetők el előtte, és az így adódó befejezési idővel tartható-e a vevőnek tett vállalás.

A SkyPlanner APS együttesen kezeli ezeket a korlátokat. Ha engedélyezve van az anyagok rendelkezésre állását figyelembe vevő ütemezés, az Arcturus, a rendszer mesterséges intelligenciára épülő ütemezője az anyagellátottság mellett a munkaállomások kapacitását, a műszakokat, a műveletek közötti függőségeket és az Ön által megadott szabályokat is figyelembe veszi. A Gantt-ütemterven látható, hogyan oszlanak el a munkák az erőforrások között. Így a teljes tervet értékelheti ahelyett, hogy kézzel egyeztetné az egyes anyaglistákat a gépekre váró feladatokkal.

Ha változik a várható beérkezés vagy valamelyik prioritás, frissítse a tervezési adatokat, és számíttassa újra az ütemtervet. Ezután láthatja, hogyan érinti a változás az adott rendelést és az ugyanazokat az erőforrásokat használó többi munkát. Így kevesebb munkát kell fordítania a feladatok újbóli sorba rendezésére, és világosabban látszik, hogyan befolyásolják az anyagellátási döntések a szállítást.

A prioritásokat továbbra is Ön határozza meg. Az Arcturus az Ön utasításai szerint számítja ki az ütemtervet; az XYZ-besorolás nem hozza meg Ön helyett az üzleti döntést. A kereslet előrejelzése és az utánpótlásról szóló döntés továbbra is elkülönül a jóváhagyott munkák ütemezésétől. A SkyPlanner a megfelelő választás ahhoz, hogy ezeket a munkákat összekapcsolja az anyagok rendelkezésre állásával és a véges gyártási kapacitással.

A SkyPlanner nyílt REST API-ján keresztül bármely ERP- vagy MES-rendszerrel integrálható. Az anyagkészletek az integráción keresztül vagy a SkyPlanner Warehouse moduljában tarthatók nyilván. Így a meglévő beszerzési és cikktörzsadatokat összekapcsolhatja a gyártásütemezéssel anélkül, hogy először ERP-rendszert kellene cserélnie.

Mit változtatott a közös ütemterv a Mamec működésében?

Az ipari keverőberendezéseket és bérgyártásban csúcstechnológiás termékeket előállító Mamec több ezer, egymástól függő munkalapot kezelt. A művezetők a szállítási határidők alapján rangsorolták a papíralapú munkalapokat, miközben az ERP tervezési funkciói nem adták meg a szükséges átfogó képet.

Az Oscar ERP-vel integrált SkyPlanner bevezetésével a Mamec áttért a mesterséges intelligenciával támogatott, véges kapacitású ütemezésre és az egy-egy hétre rögzített feladatsorrendekre. Az ügyfélbeszámoló szerint érezhetően csökkent a tervezés munkaigénye és a munkaállomások állásideje, a termelés terhelése pedig jobban átláthatóvá vált.

Ez a gyakorlati előny túlmutat a cikkek besorolásán: a gyártási feladatok közötti összefüggések egyetlen tervben válnak kezelhetővé. Az Ön csapata így kevesebb időt fordíthat a feladatsorrendek újraépítésére, és többet arra, hogyan tartsa a fontos vállalásokat.

Kezdje egy anyagcsoporttal és két eltérő felhasználási mintázatú alkatrésszel

Válasszon egy kezelhető méretű csoportot, ellenőrizze a korábbi adatokat, és állapodjanak meg olyan besorolási szabályokban, amelyek ismételt alkalmazáskor is azonos eredményt adnak. A beszerzés és a termelés munkatársaival együtt vizsgáljanak meg egy egyenletesen és egy szórványosan felhasznált alkatrészt. Döntsék el, min kell változtatni a készletszabályozásukban, ki felel a döntésért, és mikor vizsgálják azt felül.

A lényeges eredményeket kövesse nyomon: az anyaghiány miatti megszakításokat, a felesleges készleteket és az eltérések kezelésére fordított munkát. Ha változnak a szerződések, a termékösszetétel vagy a felhasználási mintázatok, vizsgálja felül a besorolásokat. Ne várja meg, hogy csak az éves felülvizsgálat tárja fel az elavult szabályokat.

Az XYZ-elemzéssel határozza meg, mely cikkek utánpótlására milyen figyelmet kell fordítani. A SkyPlanner segítségével pedig hangolja össze az így rendelkezésre álló anyagokat egy olyan gyártási tervvel, amelyet az üzemben is követni tudnak.

Foglaljon SkyPlanner-bemutatót, amelyen két eltérő felhasználási mintázatú alkatrészt és az azokat felhasználó, jóváhagyott rendeléseket vesszük alapul. Hozza el az aktuális készletadatokat, a várható beérkezési időpontokat és a gyártási útvonalakat, és nézze meg, hogyan illeszkednek a többi munkához. Ha előbb önállóan ismerkedne a rendszerrel, próbálja ki a SkyPlannert demóadatokkal.