FSN-elemzés a gyártásban: besorolástól a döntésig

Kezdőlap » Erőforrások » FSN-elemzés a gyártásban: besorolástól a döntésig

Becsült olvasási idő: 10 perc

Egy alkatrész hónapokig érintetlenül állhat a raktárban, mégis ezen múlhat a következő kiszállítás. Egy másikat hetente kiadhatnak a raktárból, miközben folyamatosan érkezik belőle az újabb készletfelesleg. A készletmozgás fontos, de önmagában nem mondja meg, mit érdemes legközelebb beszerezni, megtartani vagy felhasználni.

Az FSN-elemzés gyorsan fogyó, lassan fogyó és nem fogyó tételekre osztja a készletet. Jól alkalmazva ráirányítja a figyelmet az utánpótlásra, a készletfelesleg felülvizsgálatára és az alaposabb vizsgálatot igénylő kivételekre. Ha viszont selejtezési listaként használják, éppen a gyártáshoz szükséges anyagok kerülhetnek ki a készletből.

Egy gyártó számára az elemzés akkor hasznos, ha eredménye egy egyeztetett, a gyártási tervhez kapcsolódó anyagellátási döntés. A SkyPlanner APS a következő lépésben segít: az anyagok rendelkezésre állásához és a közösen használt kapacitáshoz igazítja a jóváhagyott gyártási feladatokat, így nem kell kézzel összevetni a készletlistát az egyes gépekre váró feladatokkal.

Mi az FSN-elemzés?

Az FSN-elemzés egy meghatározott időszak felhasználása vagy készletmozgása alapján sorolja be a készlettételeket: gyorsan fogyó (F), lassan fogyó (S) és nem fogyó (N) kategóriába. A gyártásban gyakran a termelésnek kiadott vagy a termelésben felhasznált anyag számít, nem pedig a késztermék értékesítése.

• A gyorsan fogyó tételeket a választott besorolási szabály szerint gyakran vagy időegységenként nagy mennyiségben használják fel. Ellátásuk rendszeres figyelmet igényel.
• A lassan fogyó tételeket ritkábban vagy időegységenként kisebb mennyiségben használják fel. Érdemes felülvizsgálni, hogy utánpótlásuk továbbra is igazodik-e a tényleges szükséglethez.
• A nem fogyó tételeknél a választott megfigyelési időszakban nem történt a szabálynak megfelelő felhasználás. Az utánpótlási szabályok módosítása előtt meg kell vizsgálni ennek okát.

A besorolás a megfigyelt felhasználást írja le, nem az üzleti fontosságot. Egy olcsó kötőelem minden összeszereléshez nélkülözhetetlen lehet. Egy ritkán használt pótalkatrész pedig egyetlen nagy értékű rendeléshez lehet elengedhetetlen. Sem az ára, sem az FSN-besorolása nem mondja meg, mikor kell az adott rendelést legyártani.

Az FSN tehát a készletgazdálkodás egyik támpontja, nem helyettesíti a szükséglet, az átfutási idő és a kritikusság mérlegelését.

Hogyan végezzünk FSN-elemzést gyártási adatokkal?

Olyan alkatrészcsoporttal érdemes kezdeni, amelynek tételei érdemben összehasonlíthatók. A rendszeresen használt gyártási alkatrészek, a projekthez beszerzett anyagok és a vészhelyzetre tartott pótalkatrészek eltérő felülvizsgálati szabályokat igényelhetnek. Ha mindegyikre ugyanazt a küszöbértéket alkalmazzuk, a szokásos felhasználási minta is problémának tűnhet.

1. Válasszuk ki az időszakot, és határozzuk meg, mi számít készletmozgásnak

Olyan hosszú időszakot válasszunk, amely lefedi a szokásos gyártási ciklust. Szezonális terméknél az érintett szezont is vegyük bele. Projektanyagoknál az elmúlt hónapok mellett a projektciklust is vizsgáljuk meg. Egy rövid időablak hamar jelezheti a változást, de kimaradhat belőle az indokolt, időszakos felhasználás.

A betűjelek kiosztása előtt rögzítsük a szabályt. Például: „A termelésnek ténylegesen kiadott anyagok, cikkszámonként, az utolsó hat teljes hónapban.” A tervezett szükségletet különítsük el a tényleges felhasználástól, hogy a jövőbeli gyártási feladatok miatt egy eddig nem használt tétel ne tűnjön korábban is aktívnak.

Határozzuk meg, hogyan kezeljük a termelésből visszavett anyagokat. A tényleges kiadásokat és visszavételeket külön kövessük, hogy az ismételt kiadás és visszavétel ne növelje meg látszólag a felhasználást. A belső tárhelyek közötti áttárolást és a leltárkorrekciókat zárjuk ki a felhasználás méréséből: attól, hogy egy alkatrész másik polcra kerül, még nem használta fel a termelés.

Az elemzéshez az igazolt gazdasági esemény dátumát használjuk. A rekord létrehozásának vagy importálásának napja nem feltétlenül egyezik meg az anyag tényleges kiadásának napjával.

2. Ellenőrizzük az előzményeket, mielőtt elfogadjuk a nullát

Gyűjtsük össze a cikkszámot, a mértékegységet, a szabálynak megfelelő felhasználások mennyiségét és dátumát, az aktuális készletet, valamint az utolsó figyelembe vehető kiadás dátumát. Jegyezzük fel a készlethiányokat, az új tételek bevezetését, a helyettesítéseket és az alkatrészt felhasználó termékek változásait is.

A rögzített nulla külön figyelmet érdemel. Ha egy alkatrész nem volt elérhető, a termelés akkor sem használhatta fel, ha volt rá igény. Egy újonnan bevezetett tételnek még kevés az előzménye. Egy szezonális alkatrész pedig lehet, hogy csupán a következő gyártási sorozatra vár.

Ezeket a kivételeket egyértelműen jelöljük. Kimutathatunk nulla megfigyelt felhasználást úgy, hogy közben felülvizsgálatra jelöljük a tételt; a nullát azonban nem szabad magától értetődően úgy értelmezni, hogy „a jövőben sem lesz rá szükség”.

3. Számítsuk ki a felhasználás ütemét, gyakoriságát és az utolsó felhasználás óta eltelt időt

Ezek a mutatók más-más kérdésre adnak választ:

• Felhasználási ütem: a szabálynak megfelelően felhasznált mennyiség osztva a megfigyelési időszak hosszával, egységes mértékegységben, például darab/hónap formában kifejezve.
• Felhasználási gyakoriság: milyen gyakran történt a szabálynak megfelelő felhasználás. A felhasználással érintett hónapok száma hasznosabb lehet a tranzakciók puszta darabszámánál, ha az egyik rendszer napi összesítést könyvel, a másik pedig minden egyes kivételezést külön rögzít.
• Az utolsó felhasználás óta eltelt idő: a legutóbbi, szabálynak megfelelő felhasználási esemény és a felülvizsgálat dátuma közötti idő.

A felhasználási ütem az utánpótlás mennyiségének, a gyakoriság a felhasználás rendszerességének megértését segíti, az utolsó felhasználás óta eltelt idő pedig egy lehetséges változásra hívhatja fel a figyelmet. Ne rangsoroljuk a kilogrammban, literben és darabban mért mennyiségeket úgy, mintha felcserélhetők lennének. Még két, darabban mért alkatrészből is egészen eltérő mennyiség fogyhat egy késztermékhez.

Egy egyszeri nagy kiadás és a hetente kiadott kis mennyiségek azonos átlagos felhasználási ütemet eredményezhetnek. Ha mellette a gyakoriságot és az utolsó felhasználás óta eltelt időt is vizsgáljuk, az átlag nem fedi el a tényleges mintázatot.

4. Alkalmazzunk egyértelmű, helyi besorolási szabályokat

Olyan küszöbértékeket válasszunk, amelyek az előttünk álló döntést támogatják. Egy összehasonlítható alkatrészcsaládot besorolhatunk a felhasználással érintett hónapok száma alapján, majd a mennyiség és az utolsó felhasználás óta eltelt idő segítségével eldönthetjük, mire kell figyelni az egyes kategóriákon belül. Más alkatrészcsaládnál célszerűbbek lehetnek a kiadási gyakoriság vagy a felhasználási ütem dokumentált sávjai.

Nincs minden gyárra érvényes, napokban megadott FSN-határérték vagy általánosan alkalmazható százalékos megoszlás. Ne soroljuk kényszerűen N kategóriába a rangsor végén álló tételeket, ha azokból valójában történt felhasználás. Ebben az elemzésben az N azt jelenti, hogy a megadott időszakban nem volt a szabálynak megfelelő felhasználás.

Az eredmény mellett rögzítsük az időszakot, a szabályt, a felülvizsgálat dátumát és a kivételeket is. A mérés alapjának ismerete nélkül egy betűjel nehezen hasonlítható össze a következő felülvizsgálat eredményével.

FSN-elemzés a gyakorlatban: négy alkatrész, négy különböző döntés

Képzeljünk el egy gyártót, amely hat teljes hónap adatai alapján vizsgálja az összeszereléshez használt alkatrészek egyik családját. Kizárólag ebben a példában az F kategóriába azok a tételek tartoznak, amelyekből négy–hat hónapban, az S kategóriába pedig azok, amelyekből egy–három hónapban történt felhasználás. Az N kategória azt jelenti, hogy az időszakban nem volt felhasználás.

Az alábbi mennyiségek a gyártásban ténylegesen felhasznált anyagokat mutatják, nem tervezett kivételezéseket vagy raktári áttárolásokat.

Alkatrész	Felhasznált mennyiség	Felhasználással érintett hónapok száma	Havi átlag	Megfigyelés szerinti besorolás	Mit ellenőrizzen a csapat?
Szabványos rögzítőkonzol	600 darab	6	100 darab	F	Az utánpótlás fedezi a közelgő összeszerelési feladatok igényét a beszállítói átfutási idő figyelembevételével?
Speciális rögzítőlemez	120 darab	2	20 darab	S	Közeleg egy újabb jóváhagyott projekt, vagy a korábban meghatározott beszerzési mennyiségek okoznak készletfelesleget?
Kritikus tartalék tengelykapcsoló	0 darab	0	0 darab	N	Továbbra is biztosítani kell az alkatrészt egy még támogatott termékhez, ha az utánpótlás átfutási ideje hosszú?
Alternatív csatlakozó	0 darab	0	0 darab	N, felülvizsgálat szükséges	Azért maradt el a felhasználás, mert a csatlakozó nem volt készleten?

A szerelőlemez havi 20 darabos átlagos felhasználása nem jelenti azt, hogy minden hónapban felhasználják. Mivel csak két hónapban volt felhasználás, az utánpótlását valószínűleg másképp kell szervezni, mint a rendszeresen fogyó tartókonzolét.

A tengelykapcsoló e helyi szabály szerint a nem mozgó készletek közé tartozik, de ez önmagában nem indok a kiselejtezésére. Ha a vállalatnak továbbra is szüksége van rá, és nem tudná időben pótolni, indokolt lehet egy közösen meghatározott mennyiség megtartása.

A csatlakozó készletének csökkentése előtt felül kell vizsgálni az adatokat és az igényeket. Ugyanaz a rögzített nulla jelentheti az igény hiányát, beszerzési akadályt vagy a projektek közötti szünetet. Az FSN-elemzés ráirányítja a figyelmet ezekre az esetekre; a kivizsgálás mutatja meg, melyik intézkedés indokolt.

Minden kategóriához rendeljen készletgazdálkodási intézkedést és felelőst

A gyorsan forgó tételeknél vizsgálja meg az utánpótlás gyakoriságát, a beszállítók megbízhatóságát és a közelgő gyártási feladatok anyagszükségletét. A gyakori felhasználás indokolhat könnyen hozzáférhető tárolóhelyet és szorosabb nyomon követést. Korlátlan készletet viszont nem: egy hetente felhasznált cikkből is lehet túl sok raktáron.

A lassan forgó tételeknél vesse össze a nyitott beszerzési rendeléseket és a rendelési tételnagyságokat a jövőbeli szükségletekkel. Egy kisebb tétel, egy későbbi szállítás vagy a meglévő készlet jóváhagyott felhasználása többet érhet annál, mint hogy egyszerűen nagyobb anyagfelhasználást kér a termeléstől. Ellenőrizze, hogy az alkatrészt több termékhez is használják-e, vagy egyetlen, időszakosan jelentkező projekthez kötődik.

A nem mozgó tételeknél tisztázza, hogy megszűnt-e az igény. Ellenőrizze a cikk felhasználhatóságát és a még fennálló termékszállítási vagy szervizkötelezettségeket, továbbá vizsgálja meg az utánpótlás átfutási idejét és az esetleges hiány következményeit. Lehetséges intézkedés a kritikus szükségletet fedező készlet megtartása, a további beszerzések leállítása, egy jóváhagyott alternatív felhasználás, a készlet visszaküldése vagy az engedélyezett selejtezés megszervezése. A betűjel önmagában nem dönti el, melyiket válassza.

Jelöljön ki felelőst és felülvizsgálati időpontot a döntéshez. A beszállítóváltás vagy a rendelés módosítása a beszerzés feladata lehet, az alternatív felhasználáshoz műszaki jóváhagyásra lehet szükség, a gyártástervezésnek pedig a jóváhagyott szükségleteket és a rendelkezésre állás időpontjait kell ismernie.

A kategóriákat a gyártási ciklushoz igazodó rendszerességgel vizsgálja felül, a fontos tételeket pedig akkor is ellenőrizze újra, ha változnak az igények, a termék konstrukciója vagy az ellátási körülmények. Kövesse nyomon, hogy az intézkedések csökkentik-e a felesleges készletet anélkül, hogy hiányt okoznának. Az N kategória bővülése önmagában nem bizonyítja a jobb készletgazdálkodást.

FSN, ABC, XYZ és készletkor: mi a különbség?

Ezek az elemzések kiegészíthetik egymást, mert más-más kérdésre adnak választ:

Elemzés	Fő kérdés	Mivel segíti az FSN-alapú döntést?
FSN	Milyen intenzitással használták fel ezt a cikket?	Segít a felhasználás alapján meghatározni az utánpótlási és felülvizsgálati teendőket
ABC-elemzés	Mely cikkek adják az éves felhasználási érték legnagyobb részét?	Nemcsak a felhasználás gyakoriságát, hanem annak pénzügyi jelentőségét is megmutatja
Az igények XYZ-elemzése	Mennyire változó vagy időszakos az igény?	Segít elkülöníteni az egyenletes felhasználást a rendszertelenül jelentkező szükségletektől
Készletkor	Mióta van raktáron a még meglévő készlet?	Akkor is azonosítja a raktáron maradt régi tételeket, ha a cikkből továbbra is van felhasználás

Egy gyorsan forgó cikk készletében is maradhat régi tétel. Egy lassan forgó cikk éves felhasználási értéke is lehet magas. Az pedig, hogy mely cikkszámok maradjanak a termékkínálatban, ismét más döntés: ehhez a forgási kategórián túl vevői és termékszempontokat is figyelembe kell venni.

Akkor alkalmazzon kiegészítő elemzést, ha az befolyásolja a teendőket, ne pedig egy olyan hatalmas besorolási mátrixot építsen, amelyet senki sem tart karban.

Építse be az anyagokkal kapcsolatos döntéseket egy megvalósítható SkyPlanner-ütemtervbe

A készlet felülvizsgálata megmutatja, miből kell utánpótlást rendelni, mit kell megtartani vagy rendelkezésre bocsátani. A termelésnek azonban azt is tudnia kell, mikor végezhetők el a kapcsolódó feladatok a többi vállalt munka mellett.

Tegyük fel, hogy a csapat megerősíti: egy lassan forgó lemez felhasználható egy jóváhagyott rendeléshez. Attól, hogy a lemez rendelkezésre áll, még nem szabadul fel megmunkálási kapacitás. A rendelés ugyanazon a gépen versenyezhet a kapacitásért egy rendszeresen gyártott tartókonzol gyártási feladatával, és később mindkettőhöz szükség lehet összeszerelési műveletre is. Ha az egyiket a készlet felhasználása érdekében előreveszik, a másik késhet.

A SkyPlanner APS egyetlen gyártási ütemtervben fogja össze a vállalt gyártási feladatokat, az anyagokat és a kapacitást. Az „Anyagok figyelembevétele” bekapcsolásakor az anyag rendelkezésre állását annál a műveletnél veszi figyelembe, amely felhasználja azt. A beszerzési rendelések szállítási dátumai a várható rendelkezésre állást jelzik; amikor az anyag megérkezik, a beszerzési rendelés „Leszállítva” állapotának visszaigazolása frissíti a készletet.

Az Arcturus, a SkyPlanner mesterséges intelligencián alapuló ütemezője a beállított munkaállomásokhoz, műszakokhoz, időtartamokhoz, függőségekhez és prioritásokhoz igazítja a műveleteket. A Gantt-nézet megmutatja az így kialakuló sorrendet és a befejezési időpontokat. Ahelyett, hogy külön módosítaná az anyaglistát és több gép feladatsorát, egyetlen tervben tekintheti át a termelésre gyakorolt hatásokat.

Az üzleti prioritásokról Ön dönt. Az S vagy N besorolás nem tesz automatikusan sürgőssé egy rendelést, és a készletcsökkentési cél sem írhatja felül észrevétlenül a vállalt szállítási határidőt. A SkyPlanner az Ön által megadott prioritások és korlátok alapján végzi el az ütemezési számításokat, így kevesebb kézi munkára van szükség a döntések összehangolásához.

Az anyagok és a napi ütemezés összekapcsolásának a gyakorlatban is jelentősége van. A bérmegmunkálással foglalkozó Eskomatic a SkyPlanner bevezetése előtt nagyrészt kézzel állította össze a feladatsorokat, és csak korlátozottan látta át az anyagok rendelkezésre állását. A csapat ma már áttekinthetőbb Gantt-feladatsort és automatikus terhelésütemezést használ. Az Eskomatic a SkyPlanner használatáról szóló beszámolójában pontosabban meghatározott szállítási határidőkről és kevesebb, anyaghiány miatti termelési leállásról számol be. A gyakorlati előny az, hogy az anyagok rendelkezésre állása az érintett feladatokkal együtt látható, még időben ahhoz, hogy jobb terv készülhessen.

A SkyPlanner nyílt REST API-ján keresztül bármely ERP- vagy MES-rendszerrel integrálható. Megtarthatja meglévő rendelés- és anyagkezelő rendszereit, miközben a termelés olyan ütemtervet kap, amely a döntéseket a tényleges kapacitáshoz kapcsolja.

A különbség megismeréséhez foglaljon SkyPlanner-bemutatót, amelyben egy rendszeresen felhasznált alkatrészt, egy ritkán szükséges, de kritikus alkatrészt és az ugyanazon gép kapacitásáért versengő, jóváhagyott gyártási feladatokat vesznek alapul. Nem csupán az a lényeges kérdés, hogy az egyes alkatrészek melyik betűjelet kapják, hanem az is, hogy az elfogadott intézkedés mit jelent a termelés és a szállítási határidők szempontjából. Ha előbb önállóan ismerkedne a rendszerrel, próbálja ki a SkyPlanner szoftvert bemutatóadatokkal, vagy használja a SkyPlanner Assistant mesterséges intelligenciával támogatott Kezdő lépések funkcióját.